A napsugárzás korai és késői biológiai hatásainak kivédésre közel 100 évvel ezelőtt jelent meg az első fényvédőkrém. Az elmúlt években bizonyította hatékonyságát a bőröregedés, pigmentációs zavarok, DNS károsodás és fotokarcinogenezis megelőzésében. Kezdetekben a fő cél az ultraibolya B (UVB) sugárzás okozta károsodások kivédése volt, majd későbbiekben a figyelem az ultraibolya A (UVA) irányába fordult. Ma már azt is tudjuk, hogy a bőr öregedésében a látható és infravörös fény is szerepet játszik, így ezt is figyelembe kell venni, amikor fényvédőt választunk.
Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle – Részlet
Szerzők: dr. Lengyel Zsuzsanna, dr. Pozsgai Melánia, dr. Szebényi Júlia, dr. Oláh Péter, dr. Battyáni Zita / PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs
A napfény bőrre gyakorolt hatása már az ókori időkben ismert volt. Káros hatások, mint napégés elkerülésére az ókori egyiptomiak természetes anyagokat használtak: mandula olaj, jázmin, mészpor, agyag és rizs. Dél- Ázsiai szigetvilágban a meleg trópusi napsugárzás ellen vízi hínár, rizs és fűszerek keverékéből összeállított pasztával védekeztek (burak), vagy fakéregből állították elő. 1890-es években Paul Unna és Dubreuilh vetette fel annak a lehetőségét, hogy az ismétlődő és krónikus napfénynek szerepe van a bőrdaganatok kialakulásában. 1922-ben két német kutató Hausser és Vahle nevéhez fűződnek azon ultaibolya (UV) sugárzással kapcsolatos vizsgálatok, melyben igazolták, hogy a hosszabb hullámhosszú UV sugarak elsősorban a bőr pigmentációját okozzák, míg a rövidebb hullámhossznak a bőr eritéma kialalkulásában van szerepe.
Az első UVB filtert közel száz éve, 1928-ban készítették (benzyl-salicylat, benzy-cinnamat), majd négy évvel később Ausztráliában jelent meg az első naptej, mely H.A. Milton Blake kémikus nevéhez fűződik. 1936-ban került először kereskedelmi forgalomban fényvédőkrém, melyet Eugene Shueller, a L’Oreal cég alapítója állított elő (para-aminobenzoesavat tartalmazott (PABA)). Franz Geiter osztrák kémikus vezette be a „sun-protection-factor” (SPF) fogalmat, melyet 1978-tól az Amerikai Gyógyszerszabályozási szerv, valamint többi szabályzó szervezet is alkalmaz (Food and Drug Administration, FDA). Későbbiekben a PABA-ról kiderült, hogy nem fotostabil, valamint, hogy allergiás reakciót okoz, az Európai Unióban 2008 óta használatát betiltották. 1970-es években kezdték felismerni az UVA káros hatásait, szerepét a bőr öregedésében. Az első UVA filterek benzophenon származékok voltak. Míg az 1980 as években a fényvédő termékek 1%-a tartalmazott UVA filtert, addig tíz évvel később ez a szám már 35% volt.
Napfény biológiai hatása
A napfény számos pozitív hatása mellett ismert, hogy az UV sugárzás olyan fotokémiai és fotobiológiai reakciókért felelős, melyek a bőrben változó mértékű károsodást okoznak. Ennek mértékét számos tényező befolyásolja, mint a napsugárzásnak kitett idő, a földrajzi lokalizáció és az egyéni variabilitás (bőr fototípus, életkor, viselkedés, meglévő betegségek, immunológiai faktorok). Az UV sugárzás hosszútávú hatásai szerepet játszanak a bőr korai öregedésében, a precancerosus elváltozások és a bőrtumorok kialakulásában.
A fényvédőkrémek összetevői
A fényvédőkrémek fő összetevői az UV filterek és a vivőanyag, emellett tartalmazhat antioxidánsokat, vitaminokat, gyulladáscsökkentő hatású molekulákat, valamint színezett termék esetén különböző pigmenteket. Az UV filterek lehetőség szerint széles spektrumúak és fotostabilak legyenek. A vivőanyag esetében fontos, hogy az aktív anyag részére egyenletes eloszlást biztosítson, könnyen kenhető legyen, ne folyjon szét alkalmazáskor és a bőrre felkenve ne okozzon kellemetlen érzést, valamint az egészségre, és a környezetre ne legyen káros. A további különböző összetevők elősegítik a termék fotostabilitását, hozzájárulnak az UV sugárzás káros fotobiológiai hatásainak csökkentéséhez.
UV-filterek
Két fő típusú UV filtert különböztetünk meg, az anorganikusat/szervetlent (fizika vagy mineral) és az organikusat/szerveset (kémiai). A fizikai szűrők alkalmazásával az UV sugárzás és/ vagy a látható fény a bőr felületéről visszaverődik. Lefedi az egész UV spektrumot, így széles UV spektrumú védelmet biztosítanak, fotostabilak és általában nem okoznak kontaktérzékenységet. Organikus szűrőkkel együtt is alkalmazhatók a készítményekben. A fizikai szűrőt tartalmazó externák a felkenést követően fehéres színt hagynak a bőrön, mely miatt használatuk egy időben háttérbe szorult.
Fotostabilitás, antioxidánsok, DNS hibajavítók
A fotostabilitás egy kritikus tényező a fényvédő krémek hatékonyságának meghatározásában, jelenleg ennek biztosítására több stratégiát alkalmaznak pl. UV-szűrők kombinációja, amelyek stabilizálják egymást a fotodegradáció ellen; az UV-szűrők mikro- és nanokapszulázása; antioxidánsok, például E-vitamin vagy koffein hozzáadása és fotostabil molekulák létrehozása (pl. terephthalylidene dicamphorszulfonsav-TDSA). Az antioxidánsok fontos szerepet játszanak a szabad gyökök hatástalanításában és ezáltal az oxidatív stressz kivédésében (15). Bár szervezetünk képes saját antioxidánsok termelésére, azonban az UV-sugárzás és más stresszorok miatt ezekre nagyobb mennyiségben lehet szükség. Az antioxidánsok fényvédő krémekbe való integrálásával pótolhatjuk a hiányos endogen készleteket és így csökkenthető a bőrt érő oxidatív stressz mértéke. A leggyakrabban alkalmazott antioxidánsok közé tartozik a C-vitamin. UV indukálta DNS hibák (CPD és pirimidin-pirimidon) javítására alkalmas a fotoliáz enzim, mely bizonyos baktériumokban és állatokban fordul elő (pl. madarak, halak), azonban emberben nem. A fotoliáz nem csak a prevencióban fontos, hanem képes a meglévő DNS károsodást is javítani.
Színezett fényvédők
A színezett fényvédők vas-oxidot és pigmentált titánium – oxidot tartalmaznak és a látható fény okozta hatások megelőzésére alkalmas, melyet in vitro és klinikai vizsgálatokban is igazoltak. A színezett fényvédők különböző árnyalata a vas-oxidok (sárga, vörös és fekete) és a pigmentált titán-dioxid eltérő mennyiségeinek kombinálásával érhető el, így mindegyik bőrfototípus megtalálja a számára megfelelő színt. A vas-oxidok vas-szulfátból előállított pigmentek, az oxidációs állapotuk határozza meg a színüket. Mellékhatásként igen ritkán kontakt dematitisről számoltak be egy-egy eset kapcsán. A színezett fényvédő krémek használata mindenképpen előnyös a látható fény által kiváltott fotodermatózisban szenvedő betegeknél (pl. urticaria solaris, kután porfiria) és az egyéb hiperpigmentációs rendellenességek esetén, mint melasma, posztinflammatórikus hiperpigmentáció.
Fényvédők egészségügyi hatásai
Jelenleg a közvéleményben több aggodalom is felmerült a kémia UV-filterek egészségkárosító hatásával kapcsolatban. Ismert, hogy bizonyos szerves fényvédők irritatív és allergiás kontakt dermatitist válthatnak ki. Ezek közül az oxybenzone (benzophenon-3) az egyik leggyakoribb, mely az említett kórképek mellett fotokontakt dermatitis is okozhat. Fotoallergiás reakciót okozó egyéb kémia UV filter a benzophenonok és a cinnamatok. Az irodalmi adatok alapján az oxybenzone a korábban feltételezettekkel szemben nagyobb mértékben szívódik fel a bőrben és megjelenik a vérplazmában, kimutatták az anyatejben, a vizeletben és a magzatvízben. Beszámoltak endokrin rendszert (pl. ösztrogén receptor aktiválása) érintő hatásáról is, ugyanakkor ezen megfigyelések klinikai jelentősége az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján nem egyértelmű. Európában a széles UV spektrumú oxybenzont ma már gyakran egyéb UV filterrel helyettesítik.
Fényvédőkrém és a D-vitamin
Gyakori kérdés a páciensek részéről, hogy naptej használata mellett a D3-vitamin szintézis megfelelő-e. A témában a közelmúltban megjelenő összefoglaló közleményből négy experimentális-, három klinikai vizsgálat (kettő randomizált vizsgálat volt) és 69 megfigyeléses vizsgálat eredményeit dolgozta fel. A szerzők a rendelkezésre álló adatok alapján azt találták, hogy bár a kísérletes vizsgálatok alátámasztják annak kockázatát, hogy a napvédő krémek használata hatással lehet a D-vitamin szintézisre, ezzel szemben a terepvizsgálatokból és megfigyelési tanulmányokból származó adatok azt bizonyítják, hogy ennek a kockázata alacsony.
Fényvédő és a környezet
Számos hír számolt be az elmúlt években, hogy az UVszűrők veszélyt jelentenek a vízi élővilágra, kiváltképpen a korallokra és azok ökoszisztémájára. A víz szennyeződését nem csak a fürdőzés közben lemosódó naptej okozza, hanem számolnunk kell a csatornarendszerbe kerülő fényvédőkrém maradványokkal is. Egy francia tanulmány a Földközi-tenger partján lévő strandokon fürdőzök bőréről a tengerbe lemosódó UV szűrők mennyiségét 15,7 kilogrammra becsülte naponta 3000 főre vetítve a nyári szezonban. A korallok lebomlásában a jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálatok alapján jelentős szerepet játszik a globális klímaváltozás, a tengervíz egyéb szennyeződése, valamint a hínárok. Ezek a tényezők mind hatással vannak a korallok és szimbiotikus algák (pl. Symbiodinium spp) együttélésére, melynek megbomlása a korallok kifehéredéséhez vezethet. Laboratóriumi vizsgálatok alapján a korallokra leginkább veszélyes UV-filterek az octocrylen (OC), 2-ethylhexyl salicylat (EHS) és a BP-3. A kémia szűrök mellett, a TiO2 és ZnO nano formájának toxikus hatását is megfigyelték a tengeri mikroalgákra és zooplanktonokra. A TiO2 minimális változásokat okozott a szimbiotikus kapcsolatokban és nem okozott kifehéredést az Acropora nemzetséghez tartozó korallok esetében, így ezen filter nagyobb öko-kompatibilitással rendelkezik. A vizsgálatok eredményeképpen elsőként a csendes-óceáni szigetország Palau kormánya tiltotta be az oxybenzon és octinoxat tartalmú készítmények használatát a korallok védelmében. Későbbiekben Hawaii-, Bonair–szigete és Thaiföld (tengeri nemzeti parkok) is hasonlóan járt el.
Fényvédők hatósági szabályozása és mérőszámok
Fényvédőkrémet a világon mindenhol használnak, azonban a rájuk vonatkozó szabályozások eltérőek lehetnek, mely a különböző UV szűrük elérhetőségét befolyásolja az adott országban. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában a naptejekre a gyógyszer regulációs szabályok vonatkoznak, míg az Európia Unióban, Kínában, Japánban és Dél-Afrikában kozmetikumoknak minősülnek. Az EU-ban az UV filterek meghatározása a Cosmetics Regulation (EC N. 1223/2009) szabályzat alapján történik. Az Annex VI tartalmazza az elfogadott UV filtereket (összesen 29), valamint ebben a dokumentumban követhetjük nyomon az időnkénti változtatásokat. Például 2022 júliusában módosították a benzophenon-3 maximális koncentrációját a testre alkalmazható fényvédőkrémben vagy permetben, a korábbi 6%-ot, 2,2 %-ra csökkentették, míg arci termékben, valamint kézkrémben maradt a 6%.
Forrás: Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle / Pannondoktor
