Mindenkire másként hat a stressz. Vannak, akik étvágytalanok lesznek, és vannak olyanok, akik az evést használják a feszültség levezetésére. Mivel védekezhetünk a magukat kínálgató süteményes dobozok ellen?
Miért eszünk, ha idegesek vagyunk?
Már csecsemőkortól központi szerepe van a szájnak és az evésnek az életünkben. A kisbabák és az édesanyák legnyugodtabb, legintimebb pillanataikat élik meg közösen szoptatáskor, és a síró kisdedek szájába sem véletlenül dugnak cuclit. Megnyugtatja őket. Némelyeknél azonban az étel és annak megnyugtató szerepe szorosabban összekapcsolódik, a felnőttkorig is elkíséri őket, és ösztönösen a táplálkozáshoz nyúlnak, ha feszültebb, stresszesebb élethelyzetben vannak.
Az étkezés ebben az esetben – a dohányzáshoz hasonlóan – pótcselekvés, és eltereli a figyelmüket a megoldandó problémáról. A pótcselekvéseknek egyik oldalról pozitív szerepük is van, hiszen ilyenkor az agy „kis kimenőt” kap az alól, hogy folyamatosan az adott problémával kelljen foglalkoznia. A szervezet hamis éhségjelzését felfoghatjuk úgy is, mint egy figyelmeztetést. Ilyenkor az „itt az ideje, hogy bekapjak valamit” típusú gondolatot fordítsuk át arra, hogy „elfáradtam, a szervezetemnek egy kis pihenésre van szüksége”.
Vannak, akiket már önmagában a rágás, rágcsálás is megnyugtat, sokan azonban gyorsan felszívódó, magas szénhidrát tartalmú ételeket (például csokoládét, péksüteményt, chipset) választanak stresszes időszakban. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a szervezet a magas cukortartalmú ételek fogyasztása után nagy mennyiségű inzulint kezd termelni, ami elősegíti az agyban egy olyan vegyület termelődését, ami pozitívan hat a kedélyállapotra. Ezek a gyorsan felszívódó szénhidrátok azonban csak rövid ideig képesek kifejteni hatásukat, ezért elfogyasztásuk után egy-két órával hamarosan egy újabb adag nassolnivalóért fogunk nyúlni.
A feszültebb időszakban gyakrabban gyötri a testet álmatlanság is és ez a kialvatlanság jelentősen megnöveli a szervezet kalória igényét is. Ezt csak fokozza, ha valamilyen alkohollal szeretné enyhíteni a feszültséget, hiszen az önmagában is növeli az étvágyat és rontja az alvás minőségét.
Ha van eszünk, nem eszünk (annyit)
- Feszültebb időszakban még inkább figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra!
- Étkezések közben feltörő éhségérzetkor tudatosítsuk magunkban, hogy már nem a testünk kívánja az ételt.
- Fogyasszunk lassan felszívódó, összetett szénhidrátokat, például zabpelyheket és teljes kiőrlésű ételeket!
- Tartsunk magánál egészséges nassolnivalókat! Például a sótlan olajos magvakat és zöldségcsíkokat.
- Ha mindenképpen az édes ízeknél maradnánk, kapjunk be pár kocka magas kakaótartalmú étcsokoládét, aszalt vagy friss gyümölcsöt!
- Figyeljünk a megfelelő mennyiségű alvásra és próbáljunk tenni azért, hogy az alvás minél pihentetőbb legyen!
- Ne alkohollal oldjuk a feszültséget!
- A sportnak amellett, hogy segít megelőzni az evés okozta súlygyarapodást, stresszoldó hatása is van. Ezért ha csak tehetjük, a feszültebb napjainkba is iktassunk be mozgást!
- Rengeteg stressz csökkentő technika létezik, mint például a relaxáció és a meditáció. Szakember segítségével ismerkedjünk meg eggyel!
- Találjunk alternatív pótcselekvést a „süteményes doboz” helyett! Ilyen lehet a séta, a beszélgetés és a rövid relaxáció.
Forrás: NNK / Pannondoktor
