Miért van rá szükség?
A laboratóriumi alvásvizsgálatot az alvászavarok pontos diagnosztizálásához vezető „arany útként” tartják számon. Az alvás mechanizmusának teljes megértéséhez különféle agytevékenységek és a szervezetben működő egyéb szervrendszerek, illetve ezek összefüggésének megfigyelésére van szükség egész éjszaka alatt. A vizsgálat után egy alvásszakértő áttekinti és kiértékeli a rögzített adatokat, hogy segítsen a beteget az alvási problémáinak megértésében. Amennyiben alvászavar jelenlétére utaló bizonyíték bukkanna fel, a kezelésre vonatkozóan is javaslatot kap. Az agy számos különböző része irányítja az alvást és különböző fázisait, így nem egyszerű folyamat. Ezek a fázisok, magukban foglalják a félálom, a könnyű alvás, a mély alvás és az álmodó alvás fokozatait. Az agyban és a szervezet többi részében zajló tevékenységek mérésével megállapítható, hogy az alvás melyik fázisában jár éppen a vizsgált személy.
Felkészülés az alvásvizsgálatra
Az alvásvizsgálat napján jó, ha kerüli a koffein (kávé, tea, kóla és csokoládé) bevitelét délután, és a napközbeni alvást egyaránt! Emellett az alkoholfogyasztást is mellőzni kell, hacsak az alvásszakértő nem nyilatkozik másképp.
Mi történik a vizsgálat során?
Az éjszakai asszisztensek a páciens alvását egész éjjel ébren kísérik végig, hogy, az folyamatos ellenőrzés alatt legyen. Ők és műszereik a beteg szobájától elkülönítve vannak, egy külön helyiségben. Az alvás közbeni átfordulások és testhelyzet változtatások majdnem olyan könnyedén megvalósíthatók, mint otthon, ugyanis az elektródák vezetékeit egy lófarokra emlékeztető csomagba gyűjtik össze a fej mögött. Nyugodtan lehet aludni a jól megszokott testhelyzetben, bár előfordulhat, hogy hanyatt is kell feküdni az alvásdiagnosztikai asszisztens kérésére. Az alvásról készülhet videó-felvétel is, hogy az alvás során tapasztalt rendellenességeket utólag is vissza lehessen nézni.
Az alvás ideje alatt számos fontos testfunkciót és értéket mérnek, illetve rögzítenek. Amennyiben légzési probléma merülne fel a vizsgálat során, előfordulhat, hogy a személyzet felébreszti a pácienst, hogy megkérje, próbáljon ki egy légzéssegítő készüléket az alváshoz. Ha ennek az esélye felmerül, az alvásszakértő vagy asszisztense még lefekvés előtt átbeszéli ezt a pácienssel a készülék céljának és használatának ismertetése mellett. Ehhez a készülékhez, amelyet PAP (pozitív légúti nyomás) készüléknek hívnak, tartozik egy orr-, vagy arcmaszk, amelyet az arcára illesztenek. Ha felmerül a PAP alkalmazásának lehetősége éjszakai alvásvizsgálat során, az asszisztens általában előre kiválasztja a legkényelmesebben illeszkedő maszkot, amit a beteg ki is próbálhat még lefekvés előtt.
Egy átlagos alvásvizsgálat során megközelítőleg 1000 oldalnyi különféle adatot gyűjtenek össze agyhullámokról, izommozgásokról, szemmozgásokról stb., amelyekről részletes beszámoló készül. Mivel ez egy idő- és munkaigényes eljárás, az alvásvizsgálatokat általában nem értékelik ki azonnal, így beletelhet egy kis időbe, amíg kézhez kapja vizsgálatának eredményét. Az alvásközpont orvosai adhatnak némi felvilágosítást az eredmények érkezésének várható idejéről.
Az alvásvizsgálat utáni visszajelzés módja központonként más és más. A páciens általában egy személyes találkozó keretében kap visszajelzést alvászavar-szakértőjétől. Amennyiben az alvásszakértő nem a megszokott kezelőorvosa, javasolt egy négyszemközti találkozó a kezelőorvossal is.
Forrás: Magyar Neurológiai Társaság
