A Semmelweis Egyetem is részt vesz a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, melynek keretében magyar űrhajós is részt vehet a két év múlva esedékes nemzetközi űrexpedíción – hangzott el az egyetemen How to work in space? Challenges of astronaut training in the new space era címmel hétfőn megrendezett tudományos konferencián.
Magyarország a hetedik nemzetként küldhetett embert az űrbe, de – a konferencián személyesen is részt vevő – Farkas Bertalan missziója óta évtizedek teltek el – idézte fel a rendezvényen megtartott előadásában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Mint hozzátette, a magyar kormány 2021-ben fogadta el a nemzeti űrstratégiát, és ebben az évben – az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben – megkezdődött a HUNOR program megvalósítása is.
A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy 240 jelentkező közül választották ki azt a négy űrhajósjelöltet (Cserényi Gyulát, Kapu Tibort, Schlégl Ádámot és Szakály Andrást), akik egyike részt vehet majd a 2024 végén – 2025 elején induló misszión.
Ferencz Orsolya a konferencia előtt az MTI-nek elmondta, hogy az emberes űrrepülések jelentősége azért hatalmas, mert a Nemzetközi Űrállomás fontos kutató laboratórium is. Ide bejutni, kutatási idővel rendelkezni óriási érték – hangsúlyozta.
Ha egy nemzeti programban lehetőség nyílik arra, hogy a magyar kutatóhelyek, egyetemek és vállalatok meg tudják valósítani saját kutatási agendájukat, az az egész magyar űrszektor versenyképességét növeli – emelte ki, hozzáfűzve: a HUNOR program már mostanra is hozott kutatási eredményeket.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a HUNOR program irányító testületének orvosi szakértője köszöntőjében elmondta, hogy az egyetem a HUNOR egészségügyi és kutatási háttérintézményeként vesz részt a kiválasztási és kiképzési alprogramban, valamint vezeti – fejleszti, koordinálja és működteti – a kutatási alprogram orvos-egészségügyi telemetriás részét.
Az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására az egyetem komplex telemetriás rendszert fejlesztett ki, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani – többek között EKG, ultrahang, EEG – adatokat a Nemzetközi Űrállomásról. A Semmelweis ezen rendszerek használatára is kiképezi az űrhajós jelölteket
– jegyezte meg.
Merkely Béla elmondása szerint jelenleg a fizikális tréning zajlik, melynek célja a kardiovaszkuláris állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása, a pszichológiai képzés pedig felkészíti a jelölteket a hosszan tartó űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra. A jelöltek most speciális testedzést kapnak, személyre szabott étrend mellett. Eközben időszakos egészségi állapotfelmérésen, fizikai, biomechanikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése is – számolt be.
Mint a rektor felidézte, az űrhajós jelöltek kiválasztása során többek között szemészeti, fogorvosi, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pszichológiai-pszichiátriai, gasztroenterológiai szakvizsgálatokat is végeztek az intézmény klinikáin. A kiválasztási folyamat harmadik fázisában, a technikai, tudományos szakmai gyakorlati szűrések során az egyetem pszichiáterei és pszichológusai részletes pszichológiai elemzést végeztek, illetve felmérték a jelöltek technikai, tudományos készségeit, valamint a pályázók képzést kaptak a telemedicináról és újraélesztésről is a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.
További, speciális vizsgálatokhoz is orvosi hátteret biztosított az intézmény és a 2022 októberében létrehozott Repülő- és Űrorvostani Tanszék, majd a harmadik fázis végére négy űrhajós jelölt maradt versenyben. Eredményeik komplex értékelésében és a végleges sorrend felállításában is aktív részt vállalt a Semmelweis Egyetem, amely idén kezdte meg a kiválasztottak nemzetközi standardok szerinti kiképzését – közölte Merkely Béla.
Forrás: MTI
