Magyarországon ma mintegy 150 ezer meddő pár él. Az elmúlt időben számos intézkedés született a helyzet javítására, legutóbb Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium néven egy olyan intézményt is létrehoztak, amelynek összefogja a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatásokat, például a sikeres méh-, illeve petefészek-átültetés érdekében – írja a Tudás.hu.
A WHO definíciója szerint akkor lehet meddőségről beszélni, ha minimum 12 hónapig tartó rendszeres és fogamzásgátlástól mentes nemi élet mellett sem nem jön létre terhesség. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy 35 év felett viszont már fél év sikertelen próbálkozás után érdemes kivizsgálásra jelentkezniük a pároknak.Az igény a mesterséges megtermékenyítési eljárások iránt folyamatosan nő, aminek az egyik fő oka, hogy a nők – és a férfiak is – egyre idősebb korukban vállalják az első gyermeküket, a reprodukciós képesség azonban az életkor előrehaladtával fokozatosan romlik.
Az esetek mintegy 40 százalékában a nőknél keresendő a meddőség oka, ugyanilyen arányban azonban a férfiaknál, míg 20 százalékában mindkét félnél van valamilyen akadálya a természetes fogantatásnak.
Az adatok szerint a férfiak megtermékenyítő-képessége drámaian romlik: a magyar férfiak spermaszáma a 70-es évekbeli milliliterenkénti nagyjából 70 millióról 30 millió körülire csökkent a kétezres évekre, és a hímivarsejtek mozgékonysága sem éri el a megtermékenyítéshez szükséges szintet.
Egy férfi szervezete nagyjából 70 éves koráig termel hímivarsejteket, a nemzőképes spermiumok aránya az évek múlásával ugyanakkor fokozatosan csökken. Negyvenöt éves korra már feleannyi a termékenyítőképes spermium, mint harminc évesen, és a DNS állomány minősége is gyengül.
A meddőségi szakemberek már jó ideje kongatják a vészharangot, miszerint alapvető tévedés azt gondolni, hogy negyven éves kor fölött is könnyedén anyák lehetnek a nők vagy apák a férfiak, ugyanis a negyedik x felett drámaian romlik a termékenység.
Ezt a tényt pedig még az amúgy elképesztő módon fejlődő mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal sem lehet minden esetben felülírni, az esély ilyenkor már minimális arra, hogy egészséges utód szülessen. Hiába élünk szerencsére egyre hosszabb ideig, a gyermekvállalásra a legideálisabb kor még ma is a 25 és 35 éves kor közötti időszak. Ekkor a legalacsonyabb a koraszülések aránya és ezzel a csecsemőhalandóság, valamint a teherbe esést gátló vagy nehezítő állapotok, mint a petefészek-kimerülés, a különféle méhűri elváltozások, a szexuális úton terjedő fertőzések és daganatos megbetegedések.
A mesterséges megtermékenyítési eljárások sikerességének aránya az életkorral fordítottan arányosan zuhan.A lombikbébi-programok a nők 32 éves koráig 40 százalékban eredeményesek, 43-44 éves kor felett azonban a páciensek negyede már a petesejt-leszívásig sem jut el, mert nem termelődik saját petesejtje, a megtermékenyített petesejteknek kevesebb, mint a feléből lesz beültethető embrió, és átlagosan 3 százaléknál fogan meg a terhesség, egészséges baba pedig csak a beültetések 1-3 százalékából születik ilyen idős korban.
Forrás: tudas.hu
