A daganatos betegségek előfordulása Magyarországon címmel rendeztek vitaülést a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen szó volt a megelőzésről, a daganatszűrési programokról és a korszerű terápiás lehetőségekről.
Dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója: A daganatos betegek ellátásának eredményessége Magyarországon – Hozzáférés a korszerű onkológiai terápiákhoz
Minden ország onkológiai ellátórendszerének kiindulópontja az adott ország daganatepidemiológiai helyzete. Magyarország hosszú ideje élen jár a daganat okozta halálozásban, ami egyrészt része annak a történelmi örökségnek, hogy a daganatos mortalitás első 10 helyén – Dánia kivételével – csak volt kelet-európai ország található, másrészt Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet (OOI) által működtetett Nemzeti Rákregiszter évtizedek óta nagyon pontos adatokat szolgáltat, míg számos európai országban csak becslés alapján határozzák meg az adatokat.
A magas rákincidencia és -mortalitás elsődleges oka, hogy hazánk a rák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői szempontjából rosszul teljesít. Magyarországon az európai átlaghoz képest többen dohányoznak, több alkoholt fogyasztunk, az elhízás aránya is magasabb, és a légszennyezettség is rosszabb. Egyedül a humán papillomavírus (HPV) ellen – a lányoknál 2014-ben, a fiúknál 2021-ben – bevezetett oltás aránya kedvezőbb Magyarországon. Emellett a mammográfiás emlőrák- és vastagbélrákszűrésen való részvétel aránya is elmarad az európai átlagtól.
A kedvezőtlen statisztikai adatokat szükségszerűen tovább rontja öregedő népességünk, a 65 évnél idősebb lakosság arányának emelkedése és a születéskor várható élettartam – önmagában örvendetes – jelentős növekedése is az utóbbi évtizedekben.
A férfiaknál kedvező tendencia figyelhető meg a dohányzási szokások területén, ugyanis 2014 és 2019 között közel 10%-kal csökkent a naponta dohányzó férfiak aránya, a hölgyeknél azonban sajnos nem csökken a dohányzók aránya, ami az emelkedő tüdőrák-incidencia és -halálozás elsődleges okozója náluk. Az OECD által kiadott legfrissebb országjelentés (OECD – EU Country Cancer Profiles 2023) alapján azonban megállapítható az a kedvező tendencia, hogy a folyamatosan emelkedő incidencia ellenére Magyarországon a daganatos halálozás 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, míg a nőknél 6%-kal javult.
Az emelkedő incidencia és a jobb túlélési eredmények összességében azt eredményezték, hogy az elmúlt 20 évben Magyarországon stagnál a daganatos halálozás – évente 32-33 ezer honfitársunkat veszítjük el daganat miatt.
A daganatos halálozás csökkenése elsősorban a közös társadalmi és egyéni felelősségvállaláson alapuló életmódváltással (primer prevenció) és a népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételi arány érdemi növelésével (szekunder prevenció) érhető el.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) régóta javasolja az országspecifikus nemzeti rákkontrollprogramok kidolgozását és végrehajtását. Ezek olyan össztársadalmi szinten szervezett, nemzeti (állami) egészségügyi programok, amelyek célja a daganatos megbetegedések gyakoriságának és halálozásának csökkentése és a daganatos betegek életminőségének javítása tudományos bizonyítékokra alapozott stratégiák bevezetésével és a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával a megelőzés, szűrés, korai felismerés, kezelés és rehabilitáció területein. A Magyar Nemzeti Rákellenes Program összeállítása az OOI feladata, utolsó kiadása 2018 júliusában készült el, fő célkitűzése a hazai daganatos halálozás 10%-os csökkentése 2030-ig.
A legújabb európai uniós ajánlások szerint minden EU-tagállamban létre kell hozni legalább egy komprehenzív onkológiai központot, és ezek európai hálózatát szeretnék kialakítani 2025-ig. Az OOI Kelet Közép-Európa egyetlen európai akkreditációval rendelkező komprehenzív onkológiai központja (comprehensive cancer center, CCC), így ebben az európai célkitűzésnek már most megfelelünk, de az OOI vezető szerepe és önállóságának megőrzése az európai akkreditáció megtartásának alapfeltétele.
Az elmúlt 20 évben kialakult a magyar onkológiai ellátórendszer struktúrája, ami az Európai Rákintézetek Országos Szövetségének (Organisation of European Cancer Institutes, OECI) ajánlásainak megfelelően centralizált ellátást biztosít.
Az országos intézet köré 4 regionális és 19 megyei onkológiai központ hálózata épült ki. Magyarországon a következő lépés, hogy az OOI és a regionális onkológiai központok (Debrecen, Pécs, Szeged és Szombathely) köré akkreditáljuk a teljes magyar onkológiai ellátórendszert.
A másik fő európai ajánlás, hogy a már működő népegészségügyi szűrőprogramokon (méhnyakrák-, emlőrák- és vastagbélrák-szűrés) való részvételi arány növelésén kívül az erős dohányosok alacsony dózisú CT-vizsgálattal való szűrésének és a prosztatarák PSA-szint-mérésen és célzott MRI-vizsgálaton alapuló szűrésének bevezetésére is erőfeszítéseket kell tenni. Magyarországon a sikeres implementációs tüdőrákszűrési programok (HUNCHEST 1 és 2) után a közeljövőben a kiterjesztésük is indokolt.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet által vezetett országos HUNCHEST 2 program igazolta, hogy az alacsony dózisú CT-vizsgálattal kiszűrt tüdőrákos betegeknél csaknem duplájára (40%-ról 79%-ra) nőtt az operálható (reszekábilis) stádiumban felfedezett tüdőrákos betegek aránya.
Fontos európai cél az onkológiai szűrésekhez és kezelésekhez való hozzáférésben az országok közötti és adott országon belüli társadalmi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, ami szintén főként a kelet-közép-európai, valamint balti államokban jelent problémát. A magyar onkológiai ellátórendszer elmúlt 30 évében kialakult az onkológiai ellátórendszer struktúrája, illetve kidolgozásra kerültek a progresszivitási szinteken alapuló betegutak. 2002-ben bevezették a mammográfiás emlőrákszűrést, 2011-ben a nem dohányzók védelméről szóló törvényt és a népegészségügyi termékadót, 2014-től a 13 éves leány-, míg 2021-től a fiúgyermekeknek is ingyenesen biztosított a HPV elleni védőoltás. Az utóbbi 10 évben 80%-ban megújult a sugárterápiás és képalkotó (CT és MRI) eszközpark, 2018-ban pedig elindult a rejtett bélvérzés székletből való kimutatásán alapuló vastag- és végbélrákszűrés.
Az utóbbi két év nagy jelentőségű változása, hogy az OOI vezetésével megalakult az országos molekuláris onkoteam, ami biztosítja, hogy megalapozott szakmai vélemény esetén állami ellátóhelyeken is elvégezhetők már azok a multigénes molekuláris patológiai vizsgálatok, amelyek a precíziós onkológiai, célzott és immunterápiák alapját képezik.
Orvostörténeti jelentőségű esemény volt 2021-ben, hogy az Országos Onkológiai Intézetben és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban elindulhattak a daganatsebészetben mérföldkövet jelentő robotsebészeti programok, amelyekhez később a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is csatlakozhatott. Végül 2021 és 2023 között a központi régióban az Országos Onkológiai Intézetben 2,5 milliárd, míg a vidéki, ún. konvergenciarégiók onkológiai központjaiban 7,5 milliárd Ft értékben valósulhatnak meg onkológiai (és részben kardiológiai) eszközbeszerzések.
A magyar onkológiai ellátórendszer kiemelt fejlesztése ellenére a daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése olyan kiemelt feladat, ami túlmutat az egészségügyi ellátórendszeren és az egészségügyi kormányzat hatókörén – csak össztársadalmi összefogással és széles kormányzati támogatással birkózhatunk meg az elkövetkező évtizedekben világszerte növekvő „rákteherrel”.
A Nemzeti Rákellenes Program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedések és javaslatok, amelyeket az Országos Onkológiai Intézet a Magyar Kormány részére is eljuttatott:
1. a népegészségügyi programok folytatása – a prevenciós szemlélet előtérbe helyezése;
2. a Magyar Nemzeti Rákellenes Programhoz előre tervezhető források biztosítása;
3. 2023-ban a meglévő szűrési programokon való részvétel fokozására országos kampány indítása (a kormányzat, szakmai szervezetek, betegszervezetek, média bevonásával);
4. a mammográfiás szűrővizsgálatok kiterjesztése 75 éves korig;
5. HPV-kimutatáson alapuló méhnyakrákszűrési rendszer bevezetése;
6. a HUNCHEST 2 implementációs tüdőrákszűrési program folytatása;
7. a kormányzati ciklus második felében az alacsony dózisú CT-vizsgálaton alapuló tüdőrákszűrés bevezetése a rizikócsoportok (erős dohányos anamnézis) részére – a program összekapcsolása a dohányzásról való leszokást segítő programokkal;
8. a diagnosztikus és terápiás onkológiai géppark cseréjének és bővítésének folytatása;
9. a robotsebészeti program folytatása, a finanszírozás volumenének emelése.
Mindez – a legújabb európai uniós ajánlások alapján – kiegészítendő a teljes magyar onkológiai ellátórendszer európai akkreditációjának elindításával, amiben az OOI ez irányú tapasztalataira és nemzetközi kapcsolataira támaszkodva sikert érhetünk el, és az akkreditációs folyamat révén jelentősen javulhat a magyar onkológiai ellátás minősége és hatékonysága.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
