Az indokolatlanul szigorú előírások és magas megfelelési terhek hátráltathatják a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztéseket, amelyek az új uniós szabályozás (AI Act) életbe lépése idézhet elő – ismertette az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).
Kétévi egyeztetés után készült el az MI felelős, etikus és biztonságos fejlesztésére, használatára és piacra kerülésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai uniós úgynevezett AI Act, a javaslat végső részleteit a következő hetekben vitatják meg az EU jogalkotó szervei.
Az IVSZ álláspontja szerint a digitális transzformáció történelmi kitörési lehetőséget jelent a magyar gazdaság számára. A fejlődés egyre meghatározóbb elemei a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések, amelyek a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességét is érdemben javíthatják.
Ugyanakkor az előzetes piaci várakozások szerint akár 300 ezer euróba is kerülhet az új jogszabálynak való megfelelés a magas kockázatú (kritikus infrastruktúrákat, az oktatást és szakképzést, az alapvető magán- és közszolgáltatásokat, a bűnüldözést vagy igazságszolgáltatást érintő) MI-fejlesztésekkel foglalkozó cégeknek, és 2025-ben uniós szinten együttvéve 5 és 12 milliárd euró között alakulhatnak az ezzel járó kiadások. Ez különösen a magas kockázatú fejlesztéseket végző kkv-k és startupok számára jelenthet gondot, így a szabályozás előírásai versenyhátrányt jelenthetnek ezeknek a vállalatoknak és visszavethetik az innovációt is.
Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a közleményben kiemelte: az innovatív MI-megoldások fejlesztése és elterjedése érdekében szükség lehet a kkv-k és startupok uniós vagy kormányzati támogatására is, hogy a jogszabálynak való megfelelés ne jelentsen nekik aránytalanul nagy terhet. Az IVSZ üdvözli az MI-szabályozást, ugyanakkor szeretnék felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy mennyire fontos egy alapjogokat védő, ugyanakkor az innovációt is támogató jogszabályi környezet létrehozása.
Forrás: MTI
