Az idült vesebetegség sokáig nem okoz észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik. Hazánkban egészen mostanáig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, a kutatók a nemzetközi adatok alapján itthon 1,5 millió főre becsülték a betegszámot. A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca betegadat-elemzésen alapuló közös kutatásából most kiderült, hogy a laboratóriumban vizsgált 100 ezer fős populáció 14 százaléka igazolhatóan CKD-s, de közülük csak minden harmadik volt a hivatalos „betegkartonja” szerint is az, írja az egyetem.
A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2021 novemberében együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy pontosabban meghatározhassák az idült vesebetegségben szenvedők számát hazánkban. Az idült vesebetegség kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz jelentős szerepet játszik, utóbbi az összes CKD-s eset több mint 40 százalékáért felelős. A kórkép ráadásul több más, hasonlóan veszélyes betegség megjelenéséhez vezethet, akár 14-szeresére emelheti a szív-és érrendszeri halálozás kockázatát. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása nagy ellátásbeli és pénzügyi terhet ró az egészségügyi kormányzatokra, holott a korai felismerés életeket menthet. A betegség maga könnyen diagnosztizálható, és így az ellátási költségek is jelentősen csökkenthetők.
„A CKD egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható, elegendő hozzá az úgynevezett bGFR-értéket vizsgálni. Amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletben, úgy joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk” – nyilatkozta dr. Wittmann István professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II. Számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának igazgatója.
A PTE és az AstraZeneca szakemberei a most közzétett vizsgálat során többek között ezt az adatot keresték a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központját egészségügyi ellátás céljából felkereső, környező hat járás (Komló, Pécs, Pécsvárad, Sellye, Siklós, Szentlőrinc) lakosságának egészségügyi adataiban.
A kutatók azt nézték meg, hogy hányan voltak az elmúlt években (2011 és 2019 között) olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek, és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek, mint idült vesebeteg. Az elemzés során vizsgált 6 járás közel 300 ezer lakosa közül mintegy 100 ezer (97 256) főnek volt releváns labortesztje.
A 100 ezer fő 14 százalékánál, egészen pontosan 13 596 főnél igazolódott idült vesebetegség a laboratóriumi eredménye alapján, további 2374 fő rendelkezett korábbi CKD-diagnózissal. Ami a társbetegségek előfordulási arányát illeti: a laboratóriumban igazolt CKD-s betegek 40 százaléka volt cukorbeteg, 70 százalékuk szenvedett magas vérnyomásban, 20 százalékuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, és 10-10 százalékuknál lépett fel stroke vagy infarktus.
Meglepő eredményt mutatott, amikor a laboreredmények alapján igazoltan CKD-s betegek hivatalos orvosi dokumentációját nézték meg. A beazonosított, közel 14 ezer főből mindössze 3900 fő egészségügyi kartonjában rögzítették, hogy az illető idült vesebetegségben szenved.
„A CKD-EPI-HUN vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegségre érdemes az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani össztársadalmi és egészségpolitikai szinten is. A kapott adatok a klinikusok, a szakmai és közegészségügyi döntéshozók számára különösen fontosak lehetnek azért, hogy átfogó megközelítést biztosíthassanak az idült vesebetegségben szenvedő betegek kezelésében” – hangsúlyozta dr. Miseta Attila professzor, a PTE rektora, aki a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke is.
Az eredmények tükrében szakmai javaslatot fogalmazott meg a laboratóriumok számára, melyben arra kéri a szakembereket, hogy a jövőben külön jelöljék a kóros bGFR-értékeket a leletekben.
A kutatás rámutatott, hogy a CKD népbetegség, és összetett megközelítést igényel rendszerszinten, akár a betegség felismerése, kódolása, akár a kezelése szempontjából. Az idült vesebetegség – ami a nemzetközi becslések alapján másfél millió magyar embert érinthet – népegészségügyi prioritásként kezelendő.
Forrás: Pécsi Tudományegyetem
