Még egy kezdeti stádiumú daganatos betegség is járhat kóros fogyással. Már egy egészen kicsiny méretű daganatos góc is képes olyan anyagokat termelni a szervezetben, amelyek étvágycsökkenést, felszívódási zavarokat okozhatnak. Az idegesség, a betegséggel vagy az onkológiai kezelésekkel járó esetleges mellékhatások, mint a hányinger, a hányás, a hasmenés vagy a szájban kialakuló nyálkahártya-gyulladás miatti fájdalmas rágás és nyelés mind-mind fokozhatja a fogyást. A kóros fogyás ellen tudatosan tenni kell, mert a legyengülés egyrészt rontja az életminőséget, másrészt gátja lehet a daganatellenes kezelések megkezdésének vagy folytatásának is. Nem elég többet enni, az esetek jelentős részében orvosi beavatkozás is indokolt, hívja fel a figyelmet a Rákgyógyítás magazin.
Malnutríciónak nevezik az alultápláltság állapotát. Ez nem objektív soványságot jelent, hanem olyan hiányállapotot, amikor egyensúlyzavar lép fel, tehát adott tápanyagból többet használ fel a szervezet, mint amennyihez hozzájut vagy hasznosítani tud.
Ha az alultápláltság hosszabb időn át fennáll, s a fogyást okozó különféle fizikai, biokémiai és lelki tényezők összeadódnak, illetve gyulladásos tényezőkkel is kiegészülnek, egy komplex tünetegyüttes alakulhat ki, amelyet anorexia-cachexia szindrómának hívnak. Ez magyarul a daganattal összefüggő soványságot (régies szóhasználattal daganatos senyvességet) jelent.
A szindróma jellemzője, hogy 6 hónap vagy annál rövidebb idő alatt elveszíti a beteg a testsúlya 10 százalékát. Mindez gyakran erőtlenséggel, fizikai és szellemi fáradékonysággal társul. Nem ritka ezen állapotban a vérszegénység kialakulása sem, s az immunrendszer gyengüléséből adódóan növekszik a fertőzések kockázata, elhúzódóbbá válik a sebgyógyulás, csökken a kemoterápia és a sugárkezelés hatékonysága, a mellékhatások viszont felerősödhetnek.
A kóros fogyás stádiumai
A daganattal összefüggő kóros fogyást három stádiumba sorolják. Az első stádium a pre-cachexia, amikor az étvágytalanság mellett az anyagcsere is megváltozik, de a testsúlyvesztés még 5 százaléknál nem nagyobb. A második stádiumban intenzívebbé válik a fogyás, az egész szervezetet érintő gyulladásos folyamat is kimutatható, amit a laboratóriumi leleteken a CRP (C-reaktív protein) érték jelentős emelkedése is jelez. A harmadik, előrehaladott stádiumban (refrakter cachexia) az erőteljes, s gyakran már visszafordíthatatlan leépülési folyamatok uralják a kórképet.
Több kutatás is alátámasztotta, hogy a rák végzetessé válásában nem elhanyagolható arányban közvetlen ok a legyengülés, s az anorexia-cachexia következtében kialakuló szövődmények. Önmagában már ez is indokolja, hogy meg kell előzni, meg kell állítani, vissza kell fordítani a kóros fogyást, amely a daganatos betegek több mint felét érinti.
Táplálásterápia, gyulladásgátlás
A betegek fogyása tehát nem csak abból ered, hogy nem esznek eleget, hanem a háttérben egy összetett, az anyagcsere egyensúlyát megbolygató gyulladásos folyamat játszódik le. A kóros fogyás kivédésére, illetve csökkentésére sem elegendő tehát többet enni – pláne, hogy erre sok esetben nem is képes a beteg, akit netán más mellékhatások is gyötörnek. A tumoros cachexia ellen orvosi eszközöket is be kell vetni.
A kezelőorvos javasolhat vagy táplálásterápia keretében vényre rendelhet különféle édes és sós ízesítésben elérhető, kifejezetten a daganatos betegek számára kifejlesztett speciális tápszereket is. Ha bármilyen okból nem tud a beteg szájon át étkezni, szonda bevezetésére és szondatápszerekre lehet szükség. A kalóriapótláson túl pedig szükséges a gyulladásos folyamat gátlása, s a daganatból felszabaduló káros anyagok (citokinek) ellen ható anyagok (anticitokinek), valamint étvágygerjesztők adása.
Forrás: rakgyogyitas.hu
