Manczinger Máté és az általa vezetett Rendszerimmunológiai Kutatócsoport, ahogy a nevéből is látszik – rendszerszintű vizsgálatok segítségével rendszerszintű összefüggéseket tár fel. Kutatásaik fókuszában a daganatok felismerésében fontos szerepet betöltő specifikus (adaptív) immunrendszer áll, amely speciális fehérjék (akár tumor akár kórokozó eredetű) szekvenciái ellen specifikus és nagyon hatékony immunválaszt alakít ki – írja a Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
Bár az immunrendszer a kialakulása óta érzékeli a daganatot, bizonyos esetekben mégsem tudja elpusztítani azt, mert a tumorok a sejtfelszínükön olyan speciális molekulákat fejeznek ki, amellyel képesek „átverni” az immunrendszert és ezáltal megakadályozni az immunválasz kialakulását. Az immunterápia ezt a gátlást próbálja meggátolni és az immunrendszert aktiválni.
Az immunterápia az agresszív daganatok esetében is nagyfokú hatékonyságot mutat, a túlélés idejét jelentősen megnövelheti, sőt, bizonyos esetekben a tumor teljes eltűnését eredményezheti. A kemoterápiával szemben kevesebb mellékhatással jár, viszont hátránya, hogy a daganatok egy része nem vált ki immunválaszt, így ezekben az esetekben ez a kezelési mód nem alkalmazható. A másik fő gondot az jelenti, hogy a betegek mintegy fele nem reagál az immunterápiára.
Ennek a miértjére adhat választ a kutatócsoport Nature Cancer-ben megjelent publikációja, amely a „svájci bicska” típusú HLA molekulák immunválaszban betöltött szerepét tárja fel. A csoport célja, hogy olyan biomarkereket találjon, amikkel megjósolható, hogy ki az, akinél alkalmazható az immunterápia, és ki az, akinél másfajta kezelési módot kell keresni.
Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont
