A jövő most készül, mi csináljuk. Hiszen gyerekekből lesznek a felnőttek. A 2022-es évben pedig kiugróan sok olyan élmény és hatás érte a gyerekeket, ami akár életük végéig elkísérheti őket. A most elkészült friss kiadvány a hetedik ilyen jellegű munkája a Hintalovon Alapítványnak és a felkért szakember csapatnak, akik a 2022. évben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést.
Idén nagyon kevés adat és feltűnően kevés kutatási eredmény állt rendelkezésre. A Gyermekjogi jelentést a legjobb tudásunk szerint írták meg az alapítvány szakemberei, mégsem tudtak választ adni arra a kérdésre, milyen volt gyereknek lenni 2022-ben. Nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Ráadásul sok tekintetben 2022 nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek (időnként évtizedek) negatív trendjeinek eredményét. A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki.
A Gyermekjogi jelentés főbb megállapításai:
Egyre kevesebb gyerek születik: A KSH 2022 első negyedévére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly januártól márciusig összesen 19 688 gyerek született. A modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta egyszer sem született húszezernél kevesebb gyerek az első negyedévben.
Gyermekbántalmazással, -veszélyeztetéssel kapcsolatos adatok: 2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyerek volt védelembe véve. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, 8-szor annyian, mint ahányan Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván.
Egyre több gyereket emelnek ki a családjából: A KSH adatai szerint 2022. december 31-én a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma tovább emelkedett. A 21 172 gyerek közül 14 035-en nevelőszülőnél éltek.
Komoly és tartós munkaerőhiánnyal küzd a gyermekvédelem: A nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, több mint a harmaduk az 51–60 éves korosztályba tartozik. A gyermekotthonokban és lakásotthonokban engedélyezett 3 649 álláshely több mint 10 százaléka (394) betöltetlen volt 2022-ben. Nagyrészt a munkaerő- és kapacitáshiány miatt a szakellátásban élő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek mind intézményben élnek.
Az örökbefogadásra váró gyerekek helyzete nem javult: A KSH adatai szerint az örökbefogadásra váró gyerekek száma 2022-ben 1741, míg 2021-ben 1693 fő volt. Hiába tűnik úgy, hogy több várakozó vár az örökbefogadás lehetőségére, mint ahány gyerek az örökbefogadásra, a várakozók túlnyomó része 3 év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, de az ilyen korú gyerekek száma a legkevesebb. Kb. minden 10. gyereket külföldre vittek, ami azt jelenti, hogy hiába több az örökbe fogadni szándékozó szülők száma, mint ahány örökbe fogadható gyermek van, mégis sok gyerek ragad bent az állami szakellátás rendszerében, vagy kerül külföldre.
A sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek száma egyre nő, miközben nincs elegendő szakember: Az SNI-s tanulók rohamos növekedése, valamint a gyógypedagógusok hiánya egyre komolyabb gondot jelent.
Tüntetések és tiltakozások a köznevelési rendszerhez köthetően: A Civil Közoktatási Platform (CKP) információi szerint az őszi félévben 2650 körüli tiltakozó akciót szerveztek a tanárok, a diákok és a szülők, legalább 310 település legalább 1000 intézményében.
A gyerekek netes biztonsága területén komoly kihívások vannak: A 2022-ben közzétett adatok szerint az előző évben háromszor annyi, 5508 bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálatához, az Internet Hotline-hoz. Négyből három bejelentés gyermekpornográfia miatt történt, ami az első pandémiás év több mint hatszorosa. 10–15 évesek korosztályában az internetezés elsősorban a közösségi médiát jelenti: háromból két magyar gyereknek van Facebook-profilja, és minden második-harmadik gyerek tiktokozik.
A gyermek egészségügyi ellátórendszer alapvető nehézségekkel küzd, miközben a gyerekek egészségi állapotát tekintve komoly kihívások vannak: 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok 10%-a volt betöltetlen, emiatt pedig 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz. A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége. A 15–19 évesek negyede különböző rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.
Az Ukrajnából érkező gyerekek helyzete: Noha 2022-ben nagyjából kétmillió, Ukrajnából menekülő ember lépte át a magyar határt, csak 33 273 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyből 28 908 kérelemnek adott helyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF). A kérelmezők közel fele, 15 096 fő gyerek volt.
Vannak pozitív adatok: A KSH erre az évre javulást mért a szegénység és a társadalmi kirekesztődés területén – azonban a sérülékeny csoportok, például az egyszülős háztartások, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek, romák, továbbra is kiemelkedően magas arányban érintettek. Előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság kapcsán.
A teljes Gyermekjogi jelentés a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány honlapján található.
Forrás: Hintalovon Alapítvány, OS
