A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden – közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.
A szakember a kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón felidézte, az egyesület 2021-ben Beporzó hadművelet néven elindított természetvédelmi street art programjában Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket.
A program második ütemeként a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási programot indítottak. A februártól késő őszig tartó vizsgálat célja felderíteni, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be – közölte a projekt koordinátora. A program következő eleme a tervek szerint meghatározni, hogy a városi zöldfelület gazdálkodás ilyen átalakításának milyen közvetlen vagy közvetett anyagi haszna van – tudatta Ézsiás Tamás.
Nagy Sándor (Momentum) városfejlesztési alpolgármester kifejtette, a klímaváltozás miatt a városok, így Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. A kedvezőtlen változások mérséklése érdekében aktív cselekvésre van szükség. Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.
Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatója elmondta, a kutatások során a szakdolgozók, PhD-hallgatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön. A méhlegelők a talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, választ adva a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben megkövetkező változásokra.
A pontosabb eredmények érdekében a szegedi méhlegelők számát megduplázták, immár 22 ilyen terület van a városban, és egyaránt előfordulnak a belvárosban és a külső területeken is – közölte az adjunktus. A vizsgálatok egyik célja a zöldfelületek számára olyan – lehetőleg őshonos fajokból álló – növénytársulások kialakítása, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához és lehetőleg önfenntartók – mondta a kutató.
Forrás: MTI
