A tavasz a fogyókúrák időszaka is. Sokan azonban olyannyira vágynak a testtömegük lefaragására, hogy gondolkodás nélkül veszélyes praktikákra adják a fejüket. Noha rengeteg az intelem, még ma sincsenek sokan tisztában azzal, hogy fogyasztó csodaszerek nincsenek, és diétás megszorítások és mozgás nélkül aligha lehet sikeres egy fogyókúrás program. Ugyanakkor tudni kell, hogy a jól megválasztott „fogyasztószerek” hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben elérhető legyen a célként kitűzött testtömeg. Az expediáló szakembernek nagy a felelőssége abban a tekintetben, hogy milyen úton-módon fog karcsúsodni a táránál álló páciens, írja a PharmaOnline cikkében Dr. Budai Lívia PhD., szakgyógyszerész.
2023-ban különösen aktuális a fogyás
Az elhízás egészségügyi kockázatai ismertek. A plusz kilók a cukorbetegség magasabb kockázatával, a stroke fokozott rizikójával, illetve bizonyos típusú daganatok gyakoribb előfordulásával társíthatók – néhány példát kiemelve (1). Mindezek ismeretében még inkább aggodalomra ad okot az egyre nagyobb arányokat öltő túlsúlyosság és elhízás. 2019-es adatok alapján az Európai Unióban a felnőttek 52,7%-a túlsúllyal vagy elhízással küzdött, azaz a testtömegindexük (BMI) legalább 25 volt (2).
Magyarország ebben a tekintetben az élen járt, és az EU-n belül dobogós helyezést ért el az említett 2019-es statisztikában a plusz kilogrammok vonatkozásában; nálunk 60%-os volt a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek aránya . Azt lehet tehát mondani, hogy 3 magyar felnőttből 2-nek többet vagy kevesebbet, de fogynia kellene.
Ráadásul, az elmúlt néhány évben a Covid–19 világjárvány tovább rontott a helyzeten. A mozgásszegény életmód, a home office térnyerése, a fokozott mennyiségű stresszel összefüggő evés egyaránt okolhatók azért, hogy a lakosság jelentős részénél 2023-ban többet mutat a mérleg, mint 3-4 évvel ezelőtt.
Fogyasztó injekcióktól várt csoda
A testtömeg optimalizálása több szempontból is indokolt. Nem mindegy azonban, hogy milyen eszközökkel valósítjuk ezt meg. Napjainkban a bulvár és a szakmai sajtó is tele van azokkal a „cukorgyógyszerekkel”, amik jelentős fogyást ígérnek. A nagy népszerűségük miatt világszerte hiány alakult ki a glükagonszerű peptid–1-analógok (GLP–1-analógok) gyógyszereiből. Bizonyított, hogy a GLP–1 analógokhoz, így például a szemaglutid, liraglutid hatóanyagokhoz fogyasztó hatás köthető.
Már a laikusok is tudják, hogy akik „glutidokat” injekcióznak, azok sokat fogyhatnak. Tudatosítani kell azonban a betegekben, hogy a „glutidok” nem orvos által rendelt, indokolatlan, saját elgondolásból való használata jelentős egészségügyi kockázatokat rejt. A „glutidok” alkalmazása mellett is javasoltak a diétás megszorítások és a rendszeres fizikai aktivitás. Továbbá észben tartandó, hogy az injekciók alkalmazásának abbahagyása után felléphet a jojo-effektus.
Időhöz kötött étkezésben bízók – intermittáló böjtölők
Böjtölni noha sokan szoktak, szakszerűen böjtölni már csak kevesen tudnak. Nem kell például magyarázni azt, hogy miért káros a száraz böjt, vagyis az, amikor egy egész nap folyamán folyadékot sem vesz magához a diétázó személy.
A böjt okosan kivitelezett formája lehet az intermittáló (szakaszos vagy időszakos) böjt, amely változó időtartamú étkezési szünetek beiktatását jelenti. Az intermittáló böjtnek több formája létezik: a 16/8 módszer szerint délelőtt 10 óra és este 6 óra között, a 14/10 módszer szerint pedig reggel 9 és este 7 óra között megengedett csak az étkezés. Így mindennap 16, valamint 14 órás étkezési szünet valósul meg (3).
Az időszakos böjt során kalóriabeviteli megszorításról nincs szó, de a kalóriákhoz és makrotápanyagokhoz egy viszonylag rövid időintervallumon belül jut hozzá a szervezet. Az időszakos böjt előnye a hagyományos diétákkal szemben, hogy a koplalási időszakban a szervezet – utánpótlás hiányában – a máj energiaraktárait, majd ezek kiürülése után a zsírraktárakat kezdi felhasználni.
Az intermittáló böjt hatására csökken a testtömeg, javul a szervezet inzulinérzékenysége, csökken a vér koleszterinszintje és a vérnyomás, illetve előnyösen változik a bélflóra.
Leszögezendő azonban, hogy a nem megfelelő módon tartott intermittáló böjt veszélyes lehet a szervezetre. Az elégtelen mennyiségű folyadékbevitel kiszáradáshoz vezethet, illetve azzal összefüggésben fejfájást, ingerlékenységet, székrekedést tapasztalhatnak a szakaszosan böjtölők.
A mennyiségen túl a tányérra kerülő étel minősége is számít
A fogyás egyszerűnek tűnik: csökkenteni kell a kalóriabevitelt, hogy negatív legyen az energiamérleg. Emellett lényeges a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásra törekedni.
Bár a malnutríciót jellemzően az elégtelen mértékű kalóriabevitellel azonosítják, a malnutríció nagyon könnyen előállhat egy nem optimális fogyókúrás program következtében is. Hiába tehát a megfelelő kalóriabevitel, ha az arányok felborulnak! A következmény malnutríció lesz, annak számos negatív egészségügyi következményével együtt.
A fogyókúra alatti táplálkozás vonatkozásában a szélsőségek, mind a bevitt makro- és mikrotápanyagok mennyiségét, mind azok minőségét illetően kerülendők. Hibás gyakorlat például a szénhidrátok étrendből való száműzése, vagy az egyetlen típusú étel (pl. káposztaleves) kizárólagos és napokon vagy heteken át tartó fogyasztására való átállás.
A fogyókúra idején kiemelten fontos a fehérjebevitel.
A fehérjékben gazdag diéta testsúlycsökkentő hatása ismert és elismert. Ha a bevitt energia legalább 40%-át fehérjék fedezik, akkor megvalósítható a zsírtömeg csökkentése és az izomtömeg megtartása. A magas proteinalapú diéták kedvező hatása hátterében különféle folyamatok húzódhatnak meg. Fokozódhat a teltségérzetet okozó hormonok elválasztása, így a glükóz-dependens inzulinotróp polipeptidé (GIP) és a glukagonszerű peptid–1-é (GLP–1), csökkenhet az éhségérzetet kiváltó ghrelin szekréciója, és fehérjeindukálta változások következhetnek be a glükoneogenezisben, amik javíthatják a glükóz homeosztázist.
Forrás: PharmaOnline
