A már Magyarországon is alkalmazott robotsebészeti technológia közel harminc éves múlttal rendelkezik. A da Vinci rendszert forgalmazó cég képviselője, Torda Péter, az Indexnek beszélt a forradalmi műtéti eljárás gyökereiről, és arról, hogy az innovatív megoldások milyen hatással lesznek a sebészeti eljárásokra, írja a Pécsi Tudományegyetem.
A cikkből kiderül, hogy Magyarországon az első robotasszisztált műtéti eljárásokat az Országos Onkológiai Intézetben és a Jahn Ferenc Kórház urológiáján 2022 januárjában kezdték meg. Ezután a Semmelweis Egyetemhez és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjához is került egy-egy da Vinci robot, és a tervek szerint a Szegedi és Debreceni Tudományegyetem klinikáira is hamarosan érkezni fog ilyen gép.
Torda Péter tájékoztatása szerint az egészségügyi ellátásban 1985-ben használták az első robotot, ami a PUMA 560 CT-n beolvasott képek alapján agybiopsziát hajtott végre, minimál-invazív orvosi beavatkozásként. Ezután hozták létre a PROBOT-ot, ami a megnagyobbodott prosztatában ismétlődő metszések végrehajtására volt képes, a húgycsövön keresztül felvezetett endoszkóp segítségével. 1992-ben mutatták be az úgynevezett ROBODOC-ot, ami ortopéd felhasználásra volt alkalmazható, csípő- és térdprotézis műtéteknél próbálták ki. Nem sokkal később megjelent a hasi- és szívsebészetben alkalmazható AESOP, ZEUS és a da Vinci Surgical System, de még nem a jelenlegi formában. Az AESOP volt az első olyan rendszer, amelyet az amerikai FDA jóváhagyott éles emberi beavatkozásra, ez hangvezérléssel működött, hivatalosan ezt használták először műtéti körülmények között. A da Vinci rendszerek elődjének a ZEUS tekinthető, ami 1995-ben már rendelkezett prototípussal, először állatkísérleteknél fejlesztették, majd 1998-ban megtörtént az első hivatalos műtét a lipcsei Szívközpontban, amit Friedrich-Wilhelm Mohr hajtott végre. 2000-ben egy urológus rájött arra, hogy a hasi és a kismedencei műtétek során ez a rendszer sokkal jobban alkalmazható, ekkor történt az első radikális prostatectomia Frankfurban.
Az első transzatlanti műtét 2001. szeptember 7-én zajlott, amikor néhány francia sebész – Jacques Marescaux vezetésével – megoperált egy beteget, aki Strasbourgban feküdt. A 68 éves női páciensen epehólyag-eltávolítást hajtottak végre úgy, hogy a műtétet végző orvos New Yorkból irányította a strasbourgi kórházban az eljárást végző ZEUS robot karjait.
Az első ZEUS-rendszer óta, 26 év fejlesztés során mára a da Vinci robotok negyedik generációjánál tartanak, ez az, ami Magyarországon elérhető. A világon 11 millió beavatkozás történt, 6 kontinensen, 69 országban közel hétezer ilyen rendszer működik. Majdnem minden 20. másodpercben indítanak műtétet a több mint 60 ezer da Vinci robot egyikével – derül ki az írásból. Az ötödik generációs rendszereknél az ultrahang-, vagy a CT-képet is rá lehet majd vetíteni a műveleti területről sugárzott képre, ezzel az orvos jobban tudja, meddig terjed a problémás szakasz, de akár egy ultrahangfejjel is bővülhet az eszköz. A single port-rendszer felállítása is elképzelhető, azaz, hogy egy jobban hajlítható karral lesz elvégezhető az operáció, amivel még kisebb helyekre eljuthatnak. A mesterséges intelligencia integrációjával is foglalkoznak nemzetközi kutatásokban a mérnökök, ami azt jelentheti, hogy az orvosi tudásanyag betáplálásával tanácsokat adhat a gép a műtét alatt. A távoli jövőben pedig akár sebész nélkül is képesek lehetnek műtétet végezni a robotok.
Forrás: Pécsi Tudományegyetem
