A Göteborgi Egyetem kutatója vezette nagy, nemzetközi csoport a Nature Genetics folyóiratban tette közzé azt, a sokak számára igen fontos eredményt, amely elősegítheti, hogy a későbbiek során a koraszülés sok esetben megelőzhetővé váljon, írja az NG24.hu.
A szülés normális esetben a terhesség 39-40. hetében következik be, ha azonban a 37. hét előtt, akkor koraszülésről beszélünk. A világon az 5 éves kor alatti gyermekhalálozásban vezető oka a koraszülés, és az ehhez köthető problémák.
Az ember esetében igen rövid időszak áll rendelkezésre a szülésre, és abban nagyban különbözünk más emlősöktől, hogy a női medencén épp csak átfér a teljesen kifejlett magzat – a csimpánz esetében a nőstények medenceüregének átmérője a duplája a magzat méretének. Ezek miatt is különösen fontos a szülés időzítése, és ezek miatt állt neki a több mint 90 szakemberből álló csoport felmérni az anya s a magzat genetikai hatásait e folyamatra, s mintegy 279 ezer genetikai mintát vizsgáltak át.
„A kutatásunkból kiderült, mi és hogyan időzíti a normál időben zajló szülést és a koraszülést. Számos, korábban ismeretlen génváltozatra bukkantunk a vizsgált mintákban, amelyek a szülés idejével függnek össze, s ezek segítségével páratlan betekintést nyerhettünk a lejátszódó biológiai folyamatokra” – mondta a kutatást vezető Bo Jacobsson professzor.
136 ezer szülés esetében mind az anyai (számos esetben az apaival kiegészülten), mind a magzati géneket meg tudták vizsgálni, így kideríthették, mely gének játszanak szerepet a szülésben. Ezek alapján beigazolódott az anyai és a magzati gének közti „konfliktus” elmélete. Az anyai gének a minél korábbi szülést serkentik az anya saját túlélése érdekében, míg a magzat szeretne minél tovább az anyaméh védelmében maradni és növekedni. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy valamiféle kompromisszumra kell jutni a megfelelő idejű szüléshez.
Forrás: National Geographic
