A betegség korai szakaszában két feltétel, a típusos megjelenési forma (jellemző bőrtünet, melyet esetenként influenzaszerű tünetek kísérhetnek) és a kullancscsípés vagy annak lehetősége alapján általában nagy biztonsággal diagnosztizálható. Az időben megkezdett kezelés elsődleges fontosságú, ilyenkor laboratóriumi vizsgálatra a legtöbb esetben nincs szükség. A késői megjelenési formák esetében a diagnózis felállítása nehezebb, ilyenkor az orvos vérmintából ellenanyag-kimutatást (esetleg más vizsgálatotokkal kiegészítve) végeztet.
Mire jó a patikákban kapható „kullancsteszt”?
Az elmúlt időszakban a gyógyszertárakban olyan eszközök/tesztek forgalmazása és ezzel párhuzamosan, a médiában ezek népszerűsítése kezdődött meg, amelyek az eltávolított kullancsból az általuk terjesztett kórokozók (pl. a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumok, vagy a kullancsok által terjesztett, agyvelőgyulladást okozó vírus) kimutatásának lehetőségét kínálják. A tesztek alkalmazása során azonban kellő óvatossággal kell eljárni, mivel azok a tesztekhez mellékelt tájékoztatóban is leírtakkal összhangban a fenti betegségeknek a megcsípett emberben történő diagnosztizálására nem alkalmasak.
A teszteredmények értékelése során minden esetben a következő szempontokat kell szem előtt tartanunk:
- Az ilyen tesztek/eljárások érzékenysége és megbízhatósága a hozzáférhető adatok alapján általában nem kellően bizonyított.
- A kórokozó nem kerül be minden kórokozót hordozó kullancs csípésével az ember szervezetébe. Általánosságban, a fertőződés kockázata a kullancscsípés és a kullancs eltávolítása között eltelt idővel arányosan nő. A testfelszín alapos átvizsgálásával, és a kullancs korai, szakszerű eltávolításával a fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető. Ennek megfelelően, pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül a fertőződés tényét.
- A kullancscsípésre a később megbetegedettek akár fele nem is emlékszik. Gyakran előfordul, hogy valakit egy időben több kullancscsípés is ér. Ilyen esetben az aktuálisan bevizsgált kullancs negatív teszteredménye téves biztonságérzetet nyújthat, pedig nem kizárt, hogy egy másik, kórokozót hordozó kullancs csípésével bekövetkezett a fertőzés.
- A kullancs a Lyme-kór és a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás kórokozóján felül számos egyéb mikróbát is hordozhat. A negatív teszteredmény az ezekkel történt fertőződés lehetőségét sem zárja ki.
Összefoglalva:
- A kullancs vizsgálata alapján az ember betegségének diagnózisa nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a diagnózis felállításához és az esetleges terápia szükségességének eldöntéséhez.
- A kullancsvizsgálat pozitív eredménye az emberi fertőződés nagyobb kockázatát jelezheti, de nem jelenti szükségszerűen a kórokozó továbbadását.
- Az esetlegesen kapott pozitív eredmény önmagában terápia megkezdését nem indokolja.
- A negatív eredmény nem zárja ki a fertőződés lehetőségét. Amennyiben a csípést követően betegségtüneteket észlel, mindenképp forduljon orvoshoz!
- Tünetek (bőrtünetek, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) jelentkezése esetén azonnal forduljon kezelőorvosához, aki az összes információ gondos mérlegelése alapján állítja fel a diagnózist (szükség esetén az Ön vérmintáját elküldi laboratóriumi vizsgálatra), és előírja a megfelelő terápiát (pl. antibiotikum alkalmazását).
- A kullancs vizsgálata a szükséges védőintézkedéseket és az orvosi konzultációt nem helyettesíti!
Forrás: NNK
