A vizeinkben lévő mikroműanyagokról egyre többet hallunk, pedig a szennyezés a talajt még inkább érinti. A mikroműanyag szemcsék beépülnek a növényi és állati sejtekbe, terméscsökkenést és a szaporodás romlását okozva. A problémára hívja fel a figyelmet Jurecska Laura környezetkémikus írása a Másfélfokon.
Ráadásul a mezőgazdasági talajok szennyezettsége általában nagyobb, mint a városi talajoké. Ami nem meglepő – írja az ELTE Mikrobiológia Tanszék oktatója –, ha figyelembe vesszük, hogy a világon előállított összes műanyagnak mintegy 2–4 százaléka kerül mezőgazdasági felhasználásra, ami 2019-es adatok szerint 7–14 millió tonnát jelent.
A szennyvíztisztitás csak egy részét képes eltávolítani a mikroműanyagoknak. Így ennek mezőgazdaságban való alkalmazása együtt jár azzal, hogy a mikroműanyag-tartalom is a talajba kerül. Mivel a talajtakaró fóliák használata a pozitív termelői tapasztalatok miatt egyre inkább növekszik, így nő az alkalmazásukkal együtt járó szennyeződés is. Bár a termelők a fóliákat felszedik, de kisebb darabok általában maradnak, majd tovább aprózódnak.
Nem kis problémát okoz az autóutak mellett a gumiabroncsokból származó törmelék is.
Csak Németországban évente 57-65 ezer tonna gumitörmelék szennyezi az út menti területeket. Mindezek mellett számolni kell a levegőből való kiülepedéssel, a forgalmas utakról lefolyó műanyagszennyeződéssel, illetve másodlagos mikroműanyagként a talajban maradnak a vetőmagok bevonására szolgáló anyagok is.
A plasztikdarabkák egy része képes a talaj mélyebb rétegeibe is bejutni, és az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályokon keresztül a klímaváltozás is sajnálatosan besegít a szennyezés terjedésében. A műanyag később beépül a növények sejtjeibe, gátolva például a búzacsírázást vagy terméscsökkenést okozva a gyapotnál, de a dohánynövények is bekebelezik a műanyagot, ahogy a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben is felhalmozódnak. A földi giliszták és fonálférgek esetében pedig szövettani elváltozásokat figyeltek meg, míg az egerek máj lipid anyagcseréje borult fel.
Mint minden más területen, a mezőgazdaságban is fontos lenne az egyszer használatos műanyagok alkalmazásának visszaszorítása – mondja Jurecska Laura. Melegházak esetében például a polikarbonát vagy az üveg megfelelő alternatíva lehet. A mulcsfóliák esetében pedig a lebomló műanyagok jelenhetnek környezeti szempontból kedvezőbb megoldást, de ezek is csak akkor, ha ténylegesen le tudnak bomlani a felhasználás körülményei között, A takarófóliák helyett a takarónövények nyújthatnak természetes alternatívát.
A cikket teljes terjedelmében ITT olvashatja el.
Forrás: ELTE
