A Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet kutatóit évek óta foglalkoztatja az ABC transzporterek működésének molekuláris mechanizmusa. Az ABC fehérjék az egyik legnagyobb fehérjecsaládot alkotják és a baktériumoktól az emberekig minden élő szervezetben jelen vannak. Számos ABC fehérje aktív transzporterként működik. Ezek egyik képviselője az ABCG2.
A humán ABCG2 fehérje sokféle kémiailag nem rokon vegyületet képes eltávolítani a sejtekből, beleértve a kemoterápiás gyógyszereket és a toxikus metabolikus melléktermékeket, mint például a húgysavat. Fontos szerepet játszik a különböző betegségek kezelésére használt kemoterápiás gyógyszerek felszívódásában, eloszlásában a szervezetben. Az ABCG2 csökkent expressziójához és/vagy működésének károsodásához vezető genetikai eltérések különböző kóros állapotokat eredményezhetnek. Ide tartoznak a megváltozott terápiás reakciók, a gyógyszerrel összefüggő toxikus reakciók, valamint a köszvény – ismertette Goda Katalin, a DE ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet egyetemi docense.
A Debreceni Egyetem kutatója hozzátette: ezek a transzporterek részben meghatározzák, hogy mennyi gyógyszer kerül a vérünkbe és jut el a különböző szövetekbe, ahol kifejti a kezelés szempontjából fontos hatását. Ezért az ABC fehérjék működési mechanizmusának részletes megértése elősegítheti a racionális gyógyszertervezést, illetve segíthet elkerülni a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások kialakulását különböző betegségek kemoterápiája során.
A kutatók új módszereket dolgoztak ki és alkalmaztak a vizsgálatban. Korábbi vizsgálatokban izolálták a sejtmembránból a tanulmányozni kívánt fehérjét, és beágyazták egy mesterséges membrán környezetbe. A mi kutatásunkban az volt az újdonság, hogy a sejtek membránjában tudtuk elvégezni a vizsgálatokat a kidolgozott módszereinkkel. A kutatásban fluoreszcencia alapú módszereket alkalmaztunk. A fluoreszcencia korrelációs spektroszkópia (FCS) technikát mi használtuk először élő sejtek membránjában ABC fehérjék és szubsztrátjaik mozgásának, diffúziójának nyomonkövetésére – mondta a hirek.unideb.hu-nak a Debreceni Egyetem kutatója.
A kutatás meggyőző sejtalapú bizonyítékokat mutat be, amelyek leírják az ABCG2 szerkezeti változásai és a szubsztrát kötés közötti kapcsolatot. A vizsgálat eredményeit egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban, az eLife-ban publikálták.
Forrás: Debreceni Egyetem
