Egy 91 országon átívelő tanulmány szerint a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a szigorúbb klímapolitikák kidolgozásában, valamint helyi szinten is aktívan hozzájárulnak az erőforrások fenntartható kezeléséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ugyanakkor szerte a világban a nők továbbra is akadályokba ütköznek a döntéshozatalban való részvétel terén: globális átlagban a nemzeti parlamenti képviselők mindössze 26%-a nő, míg Magyarországon ez az arány csupán 13%. A politikai, társadalmi és gazdasági rendszerekben tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek miatt a klímaváltozás is keményebben sújtja a nőket, például a vízhiány jobban érinti őket háztartási kötelezettségeik miatt, időjárási katasztrófák során nagyobb arányban halnak meg, esnek ki az oktatásból vagy válnak erőszak áldozatává. A nők politikai képviseletének erősítésével, az egészségügyi ellátáshoz és családtervezéshez való hozzáférésük javításával, valamint a rugalmas munkapolitikák és fizetett szülői szabadság támogatásával csökkenthetők az egyenlőtlenségek. Ezek mellett a lányokra és fiúkra egyaránt kiterjedő minőségi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felnövekvő generációk meg tudjanak birkózni a klímaváltozás és fenntarthatóság kihívásaival – írja a Másfélfok.
A nők és lányok kulcsfontosságú szerepet játszanak a hatékonyabb környezet- és klímavédelemben. Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a társadalmilag elvárt nemi szerepek miatt a nők a férfiaktól eltérően értékelik a kockázatokat, és jellemzően családjuk és közösségeik jólétét helyezik előtérbe az erőforrás-gazdálkodási döntésekben.
Ezek a döntéshozatali különbségek a nemzeti politikában is megfigyelhetők: egy 91 országon átívelő tanulmány megállapította, hogy
a több női képviselővel rendelkező nemzeti parlamentek szigorúbb klímapolitikákat fogadtak el.
Ezek a klímapolitikák alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetnek, így mérsékelve az adott ország hozzájárulását a klímaváltozáshoz. A nők szerepe a helyi döntéshozásban is alapvető fontosságú, részvételük hozzájárul például a fenntarthatóbb földhasználathoz, a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség növeléséhez és a közösség igényeit szolgáló napelemek telepítéséhez is.
Ugyanakkor szerte a világban a nők továbbra is akadályokba ütköznek mind a döntéshozatalban való részvétel, mind pedig a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Míg a nők – különösen az őslakosok és a „Globális Dél” országaiban élők – sokszor vezető szerepet töltenek be a klímaaktivizmusban és az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekben otthonuk közelében,
a környezettel kapcsolatos döntéshozatal minden szintjén alulreprezentáltak.
Az ennek okait vizsgáló kutatások szerint a nők részvételére sokszor korlátozóan hatnak a nemek szerint differenciált feladatok (pl. a nők nagyobb felelőssége a háztartási munkában, ami sok időt igényel és nem hoz jövedelmet), valamint a családokon és közösségeken belüli egyenlőtlen erőviszonyok.
Az ENSZ nőjogi és esélyegyenlőségi ügynökségének (UN Women) becslése szerint a nők 64%-a világszerte nem rendelkezik a férfiakéval egyenlő földjogokkal, így ahol a földtulajdonlás előfeltétele a részvételnek, a nők sokszor kimaradnak a saját megélhetésüket is érintő döntésekből. De a nemek közötti egyenlőség nemcsak a helyi, de a nemzeti és nemzetközi szintű környezettel kapcsolatos döntéshozásban is ritka,
a környezetvédelmi minisztériumokban átlagosan csak minden harmadik alkalmazott nő.
Bár a klímatárgyalásokon részt vevő kormányzati delegációk nemek közötti egyensúlya javult az évek során, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) titkárságának kutatása szerint az idő 74%-ában férfiak beszéltek a köztes ülésszak tárgyalásain 2021-ben.
2022-ben a nemzeti parlamenti képviselők mindössze 26%-a volt nő, ami előrelépés az 1995-ös 11%-kal szemben. Magyarországon ez a szám 13%, ami jóval a világátlag alatt van. A globális arány javításában segített, hogy az országok több mint kétharmada alkalmazott nemre vonatkozó kvótát – akár jelöltkvótákat, akár fenntartott helyeket a parlamentben –, ami egyre inkább teret adott a nők politikai szerepvállalásának.
Ugyanakkor ilyen ütemben haladva a nemek közötti egyenlőség csak kb. 2063-ra valósulhat meg a nemzeti jogalkotó szervekben.
Az éghajlatváltozás negatív hatásai aránytalanul nagy mértékben érintik a nőket és a lányokat, különösen a „Globális Dél” országaiban. Ez nem azért van, mert a nők gyengébbek lennének eredendően, hanem a politikai, társadalmi és gazdasági szférákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenség következménye, amire ráerősítenek az egyéb társadalmi faktorok, mint például a jövedelem, az életkor, a társadalmi osztály vagy az etnikai hovatartozás miatti hátrányos helyzet.
Például időjárási katasztrófák után a nők és a lányok jobban ki vannak téve a nemi erőszaknak, és a lányok kisebb valószínűséggel folytatják tanulmányaikat, mint a fiúk. A Malala Fund becslése szerint
2021-ben az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák a fejlődő országokban legalább négymillió lányt akadályoztak meg abban, hogy befejezzék tanulmányaikat.
Azokban kultúrákban, ahol a nők nem tanulnak meg úszni, vagy a társadalmi elvárás szerint a házban kell maradniuk még árvíz (vagy árvízkockázat) idején is, a nők halálozási aránya magasabb az ilyen katasztrófák során. Az aszály és a vízhiány is jobban érinti őket háztartási kötelezettségeik miatt. Mivel sok kultúrában a nők és a lányok túlnyomórészt víz-, élelem- és tűzifa-gyűjtéssel foglalkoznak, amikor egy súlyos aszály idején a közeli vízforrások kiapadnak, nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy vízhez juttassák a családot.
Az Oxfam és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint, globálisan a nők nagyobb arányban élnek szegénységben, és megélhetésük gyakran nagymértékben függ a klímaváltozás által veszélyeztetett természeti erőforrásoktól.
Forrás: Másfélfok
