A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika rendezésében, a Johnson & Johnson támogatásával megvalósuló kétnapos rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a colorectalis rákbetegségekre, a megelőzés és a szűrés fontosságára.
Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években világszerte márciusban tartják a Colorectal Cancer Awareness Month-t, vagyis a vastagbélrák elleni küzdelem hónapját – Magyarországon a kezdeményezés eddig nem volt elterjedt, de a Semmelweis Egyetem rendezvényének épp az a célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre és a megelőzés, a szűrés fontosságára. „Magyarországon a vastag- és végbélrákok korra standardizált előfordulása 100 ezer főre vetítve 42” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: hazánkban a daganatos betegségek között a halálozási sorban a vastagbélrák férfiak esetében a második, nők esetében a harmadik helyen áll. A betegség ugyanakkor kezelhető és gyógyítható: a nemzetközi számok azt mutatják, hogy egy vastagbéldaganatos beteg esetében az 5 éves túlélés akár 60 százalék is lehet, de a 10 és 20 éves túlélés is 50 százalék körül alakul – húzta alá az igazgató.
Ezt követően dr. Miheller Pál egyetemi docens, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika gasztroenterológiai fekvőbeteg-ellátásának osztályvezetője tartott előadást a colorectalis rák szűrésének jelentőségéről. Ebben felhívta a figyelmet: 2020-ban az új colorectalis daganatos esetek száma világszerte megközelítette az 1,95 milliót, az előrejelzések szerint pedig ez a szám 2040-re a 3 milliót is meghaladja majd. Magyarországon 2007-2014 között daganatos betegségben mintegy 80 ezer fő hunyt el, a colorectalis rákok incidenciája évente közel 10 ezer, a szám pedig évről évre növekszik. A szűrés fontosságáról szólva dr. Miheller Pál kiemelte: az adenocarcioma szekvenciája a konvencionális útvonal esetén 10 év, míg a gyulladás következtében ennél gyorsabban alakul ki daganat, családi halmozódás esetén pedig az örökletesség is fontos tényező. A megelőzés két legfontosabb módja a kockázati tényezők (pl. fizikai inaktivitás, elhízás, dohányzás, alkohol) csökkentése, valamint a szűrővizsgálatok. „50 éves korban az átlagnépesség 30 százalékában van polypus” – emelte ki, kitérve, hogy átlagos kockázat esetén az Európai Unióban 50-75 év közöttieket szűrnek. Fokozott kockázatúnak számít azonban az Amszterdam-kritériumok szerint az a betegcsoport, akinek három rokona szenvedett colorectalis vagy egyéb daganatos betegségben, két egymást követő generációban és ezek egyike 50 éves kor alatti volt.
Dr. Fekete Bálint, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika klinikai genetikus szakorvosa „A colorectalis carcionoma genetikája: szerzett és örökletes tényezők” címmel tartott előadást. Ebben beszélt a genetikai tesztek jelentőségéről, azon belül is a csírasejtes és szöveti mutációról; a sporadikus colorectalis tumor genetikájáról és az ún. polygenic risk score-ról, azaz a tumor rizikó nem monogénes esetekben történő előrejelzéséről. A feltételezett vagy gyakran vizsgált környezeti hatások közül kiemelte a dohányzást, az alkoholt, a feldolgozott élelmiszereket és vörös húsokat, valamint egyes adalékanyagokat és bioaktív vegyületeket – ezek nemcsak direkt mutációt okozhatnak, hanem a genetikai állomány expresszióját is befolyásolják. Dr. Fekete Bálint beszélt az epigenetika szerepéről, az RNS-alapú biomarkerekről, valamint kitért a tumorszindróma gyanújára is. Utóbbival kapcsolatban a legfontosabbak a pozitív családi anamnézis, a szokatlanul korai előfordulás, hogy több primer tumor együtt vagy szekvenciálisan van jelen, egyes társuló tumor-kombinációk, valamint a mikroszatellita instabilitás, amely Lynch-szindrómára is ráirányíthatja a figyelmet. „Ha megszületik bennünk a gyanú, hogy örökletes rák-szindrómáról lehet szó, mindenképpen ajánlott a genetikus tanácsadás!” – hívta fel a figyelmet. Dr. Fekete Bálint bemutatta azt a genetikai hibatípust, ami szerepet játszik a tumor kialakításában: a genetikai állomány párosodása nem sikerül megfelelően egy-egy osztódás során, ezért kialakul egy hurok – ezt a genetikai eltérést próbálja az ún. mismatch repair eltüntetni. Amennyiben ez nem sikerül, mutáció marad vissza, ami elkezd szaporodni, így elindul a tumorképződés. A genetikus szakorvos bemutatta a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) szindrómát és az újgenerációs szekvenálás (NGS) technológiáján alapuló vizsgálati módszert és a genetikai elemzés folyamatát is. A genetikai eredmények potenciális hasznával kapcsolatban kiemelte a pontos diagnózist és prognózist, a betegségeknek megfelelő prevenciós tervet és a családszűrést.
Forrás: Semmelweis Egyetem
