A berendezés – amely olyan egyszerűen használható, mint egy vércukormérő – nyálmintából ad választ arra, hogy a fej-nyaki régióban található-e bármilyen daganatos elváltozás. A módszer olyan fehérjék „darabjait” mutatja ki, amelyek a rák következtében bomlottak fel – írja a 24.hu.
A Kromat Kft. és Dr. Márk László, a PTE ÁOK Analitikai Biokémia Tanszék vezetőjének közös szabadalma, félhivatalos nevén a „nyálproteomikai vizsgálat”. A laikus számára érthetőbb, ha azt mondjuk, egy olyan eljárásról, kis gépről van szó, ami nyálmintából képes kimutatni a fej – kivéve az agyat – és a nyak területén létrejött elváltozásokat, összesen vagy tucatnyi daganattípust. A részletekről Márk Lászlót kérdezte a 24.hu.
Az úgynevezett fej-nyaki daganatok közé tartozik minden, e területeken kialakuló rákos elváltozás az orrüregi ráktól a nyálmirigyeket, a szájüreget, a gégét, a pajzsmirigyet stb. érintő megbetegedés – kivéve a már említett agydaganatot. A téma szomorú aktualitása az, hogy Magyarországon ezek a leghalálosabb ráktípusok közé tartoznak, mivel többségük esetén a dohányzás és az alkoholfogyasztás kockázatnövelő tényezőt jelent. A másik nagy probléma, hogy gyakori az áttétképződés, és bár a fej-nyaki daganatok alapvetően jól kezelhetők, ám jellemzően későn derül rájuk fény.
Specializált szűrés eddig nem létezett, a diagnózis az orvosi rutinon múlt egy-egy fogászati vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat során – mondja a 24.hu-nak Márk László.
Tegyük hozzá, sokan fogorvoshoz is csak akkor mennek el, ha már elviselhetetlen állapotok uralkodnak a szájukban, fül-orr-gégészeti szakrendelésre pedig nyilván nagyon kevesek járnak „rutinból”, ellenőrzés céljából. A betegség rendkívül heterogén elváltozásokat okoz, ott a rákos szövet, az azt körülvevő szövet, az egészséges struktúrák, vagyis sokféle sejtcsoportot ölel fel. Így aztán szinte nem létezik olyan, speciális biomarkere, amellyel kimutatható lenne bármilyen testfolyadékból:
A vérvizsgálat egy lehetséges út, de számos nehézsége van, amelyek magyarázata átlépné laikus tűréshatárunkat, ezért higgyük el a szakembernek: olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban, illetve gyakori a fals pozitív vagy fals negatív eredmény. A vér mellett azonban más testfolyadékok is használhatók diagnosztikára, ilyen többek közt az orrváladék, a könny vagy – mint esetünkben is – a nyál. Sőt, ezeknek a vizsgálata is egyszerűbb.
Márk László kutatásait évekkel ezelőtt az a feltételezés indította el, hogy a nyálban megjelenő fehérjék, molekulák jellemzők lehetnek nemcsak egyes ráktípusokra, de az esetlegesen jelenlévő összes daganatfajtára. Kevéssé tudományosan, ámde érthetően fogalmazva inkább általánosságokra koncentrált, a nyomok szélesebb spektrumára.
Letett arról, hogy az adott tumorra jellemző egy-egy molekulát azonosítsa, ehelyett a rák ujjlenyomatát kereste. Bármilyen fej-nyaki tumor ugyanis olyan enzimatikus hatásokat indít be, amik hatására bizonyos fehérjék szétesnek, „darabjaik” pedig kimutathatók a nyálból. Így pedig mindegy, milyen daganattípus a kiindulási pont, a molekulákat felbontó folyamat a rák következménye, azaz jelenlétük esetén a tumorszűrés eredménye pozitív – magyarázza a PTE tanszékvezetője.
Forrás: 24.hu
