Dr. Papp András az első robotsebész Pécsett, aki egy újonnan beszerzett, ultramodern robotsebészeti eszközzel, a Da Vinci XI névre hallgató robottal kezdett műteni, illetve ő a Robotsebészeti Munkacsoport vezetője.
Az egy.hu vele készített interjújából kiderül, hogy 1997-ben végzett a pécsi egyetemen, majd rögtön a Sebészeti Klinikára került. 5 év múlva sebész szakvizsgát, rá 2 évre gasztroenterológiai szakvizsgát tett, ezután következett a PhD és a habilitáció. Szakterülete a nyelőcső- és a májsebészet, de ahogy mondja, a hasnyálmirigy felett lévő összes szervet szereti operálni. Két és fél évtizedes pályafutása alatt csaknem tízezer műtéten vett részt.
Kezdjük az elején. Mi is valójában a robotsebészet?
Robotsebészetnek nevezünk minden olyan eljárást, ahol a sebészeti eljáráson belül a robot segítséget nyújt. Ennek több formája van. Létezik a távsebészet, amikor nem ugyanazon a helyen végzik a beavatkozást, ahol a beteg fekszik, erre volt már példa a történelemben, a leghíresebb a Lindhberg-operáció. A névadó Charles Lindbergh amerikai pilóta, aki először repülte át az Atlanti-óceánt. Azért róla nevezték el a korszakalkotó műtétet, mert a Strasburgban lévő beteget New Yorkból operálta egy francia sebész. Emellett oly módon is történhet a műtét, hogy a sebész közvetlenül jelen van, csak a beavatkozásnál robot segíti a munkáját. Ez a laparoszkópiás jellegű sebészeti beavatkozásokat jelenti, ezeknél a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában a Da Vinci XI névre hallgató robotot alkalmazzuk, ezzel dolgozom én is. S van az emberi segítség nélküli sebészet, amikor a robot már tényleg önállóan végzi a dolgát.
A robotsebészet lényegében olyasmi, mint a virtuális játékok, tehát amit a sebész a kezével csinál, ugyanaz történik a testben?
Valami ilyesmiről van szó. A robotsebészeti rendszer nagy előnye, hogy a konzolsebész által végzett mozgásokat skálázza és vetíti át a testüregen belüli mozgásra a robotkarokhoz. Külön előny, hogy van benne egy remegésfilter, tehát biztos, hogy nem fog remegni az eszköz. Tizedmillimétereket sem. Ezek az eszközök belső csuklóval rendelkeznek és hét szabadsági fokban tudnak mozogni, szélesebb a mozgástartományuk, mint az emberi csuklónak, ezáltal egy nagyon finom munkavégzést tesznek lehetővé. Maga a szerkezet három egységből áll, van egy konzol, ahol az operatőr konzolsebész ül, onnan irányítja a robot karjait, ez lényegében véve majdnem olyan, mint egy számítógépes játékkonzol. Aztán van egy beteg-egység, ami a műtőasztal mellett helyezkedik el, ezen vannak azok a karok, amik gyakorlatilag a műtétet végzik. És van egy megjelenítő egység monitorral, az asszisztens és a műtősnő ezen keresztül tudja követni a sebésznek a lépéseit, erre vannak felszerelve az energiaátadó egységek, vagy például az az eszköz, amivel felfújjuk a hasüreget.
Milyen műtéteket könnyített meg a robotsebészet, miben jelent igazán nagy segítséget?
Talán az egyik legjobb példa az urológiai műtétek közül a prosztataműtét. Ennek nagyon érdekes a története. A robotsebészeti rendszereket először elsősorban a szívsebészetben akarták alkalmazni. Egy német klinikán egy szívsebész professzor elkezdte használni, de nem tetszett neki, így félretették. Egy urológus professzor látta, hogy ott van a robot, de nem használják. Megkérdezte, kipróbálhatná-e. Az eszköz neki rendkívül jól bevált. Az urológus azt az előnyét tudja kihasználni a prosztata műtéteknél, hogy nagyon pici helyen, nagyon pontos mozgással tud operálni. Nagy nagyítás mellett három dimenzióban látja a képleteket, ezáltal minden ideg megkímélhető a prosztata környékén, ami aztán életminőségbeli javulást eredményez. A műtét során kevesebb a vérzés, sokkal kevésbé sérülnek az erek, az idegek, a szövetek, mindez pedig a gyorsabb gyógyulást szolgálja.
Hogyan használja a sebész a robotsebészeti rendszert? Mi történik egészen pontosan?
Az egyik fontos különbség a hagyományos műtéthez képest, hogy a sebész nem mosakszik be, tehát nem kell steril kesztyűt húzni, a robotkarokon lévő eszközöknek kell a sterilitását biztosítani. Beülünk a konzolhoz. Az hogy ülve dolgozhat és egy kényelmes poziciót vehet fel, hosszú távon ergonómiailag sokkal jobb a sebész számára. Egy nehéz, hosszú műtétet is könnyebb elviselni. A kezünket az úgynevezett masterekbe helyezzük, az ujjainkkal tudjuk irányítani a különböző eszközöket. A szerkezetben emellett pedálok is találhatóak, amivel különböző energiaegységeket, nagy energiájú vágóegységet, varrógépeket kezelünk. Éppúgy, mint a laparoszkópos műtéteknél, de mi magunk is tudunk ollóval vágni és tűvel varrni.
Ahhoz, hogy elvégezhesse az első műtétet, mennyi felkészülésre volt szükség?
A robot-asszisztált műtéteket egy konzolsebész és egy asszisztens orvos végzi. Feltétel, hogy a konzolsebész szakorvos 10 éves gyakorlattal rendelkezzen, míg az asszisztens lehet akár fiatal rezidens orvos is. Mindkettőjüknek ugyanazon a képzési vonalon kell végigmenni. A gyártó cég által közreadott anyagok elsajátítása után jön egy online teszt, angol nyelven az amerikai honlapon. Ez után a teszt után kerülhetünk a robot közelébe. Először a cég képviselői úgynevezett inservice képzést nyújtanak, megmutatják, hogyan lehet a robotot a gyakorlatban is használni. Ez egyfajta „gépkezelés”, amihez kapcsolódik egy szimulátoros feladatsor. Az egyetem megvásárolta a szimulátort, ezen egy 40 órás szimulációs gyakorlat van előírva: egyes mozgásokat, a műtét egyes fázisait, sőt komplett műtéteket szimulálnak, legyen szó akár mellkas-, tüdő-, vagy vastagbélműtétről. Sokfajta műtétet gyakorolhatunk a virtuális valóságban.
Ha mindezt teljesítettük, kötelezően el kell menni egy centrumba megfigyelésre, meg kell nézni egy-két robotsebészeti műtétet élőben, én például Frankfurtban voltam, Dr. Varga Gáborral. Ezt követően jön egy tréning a cég által akkreditált képzőközpontban, ez nagyjából 2-3 nap. Itt az apró finomítások következnek és persze felmérik, hogy az addig megszerzett tudás elegendő-e. Ha ezen az ember megfelel, akkor kap egy oklevelet, egy certificatet, és akkor azzal hazajőve elkezdheti a robotsebészeti beavatkozásokat. Magyarországon még külön előírás, hogy az első hat műtétet kötelező egy proctor irányítása mellett végezni. A proctor az a személy, aki a cég által elismerten képző orvosként szerepel, ezt minimum száz műtéthez kötik. Ha megtörténik ez a hat műtét, akkor lehet önállóan robotsebészeti beavatkozást végezni.
Forrás: PTE, egy.hu
