A szívbetegségek többsége csendes gyilkosként viselkedik: leggyakrabban évekkel a tünetek megjelenése előtt már észrevehető lenne a probléma. A magas vérnyomás és -koleszterinszint hosszú évekig, évtizekig károsíthatja észrevétlenül a szervezetet.
A legtöbb szív- és érrendszeri betegség az érelmeszesedés mellékhatására alakul ki. A keringési rendszer károsodását okozhatja még a cukorbetegség és más rendellenességek is, például vírusfertőzés, gyulladásos folyamat (mint a szívizomgyulladás) vagy a születés óta fennálló strukturális rendellenesség (vele született szívbetegség).
A szív- és érrendszeri betegségek sok fajtája megelőzhető. A kockázati tényezőket az alábbi módokon csökkenthetőek:
– kevesebb alkoholfogyasztás és a dohányzás mellőzése,
– friss gyümölcsök és zöldségek gyakoribb fogyasztása,
– csökkenteni kell a só, a cukor és a telített zsírok fogyasztását,
– kerülni kell az ülő életmódot, különösen a gyerekeknek,
– rendszeresen ellenőriztetni kell a vérnyomás- és koleszterinértékeket.
Ha valakinek egészségtelen szokásai vannak, például magas cukortartalmú az étrendje, és nem mozog eleget, akkor amíg még fiatal nem feltétlenül lesz szívbeteg, ám ezek a hatások halmozódnak (kumulálódnak). Azonban, ha valaki tartósan ki van téve ezeknek a hatásoknak, akkor ez hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek későbbi kifejlődéséhez.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a szív- és érrendszeri betegségek számítanak világszerte a vezető halálokoknak. 2016-ban 17,9 millió ember halt meg ilyen betegségektől, és ez teszi ki a korai halálokok 31 százalékát. Ezeknek a 85 százaléka szívinfarktus és stroke, és ez egyformán fordul elő nőknél és férfiaknál is. A WHO előrejelzése szerint 2030-ra évente már 23,6 millió ember fog meghalni szív- és érrendszeri betegségektől – a legtöbbjük szívinfarktustól és stroketól. Bár ez a helyzet érvényes marad a globális halálozási arányokra, de ennek ellenére itt az ideje annak, hogy megelőzzük ezt a betegségcsoportot.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
