Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Hortobágyi Nemzeti Park, amely évente közel 200 ezer turistát vonz – írja a turizmus.com.
„A Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP) 1973. január 1-jén alapították, és abban az időben gyerekcipőben topogott a hazai természetvédelem, de lévén az első nemzeti parkunk, a védett területek kijelölésével az úttörő szerepet is betöltötte. Itt a XIX. század végétől, a XX. század elejétől folyamatos tájátalakítások zajlottak, igyekeztek egyre nagyobb területeket bevonni a mezőgazdasági művelésbe.Még a kiugróan tájidegen rizs- és gumipitypang-termesztéssel is próbálkoztak” – avatta be a lapot a kezdeti nehézségek időszakába Danyi Zoltán, a HNP Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője.
Időközben kiderült, hogy a földterület jelentős része alkalmatlan bármilyen növény termesztésére, ezért újra kellett gondolni az állami gazdaság működését. A halászat helyt kapott a jelenlegi természetvédelmi park keretei között is, hiszen a szikes mocsarak helyére telepített halastavak a mai napig is élőhelyeket jelentenek, és habár mesterségesek, sikeresen megőrizték az élővilágot.
„Volt egyfajta ellentét a gazdasági érdek és a természetvédelem között, ezzel is meg kellett küzdeni. Például, a vízi vadak vadászata, az intenzív állattartás, a libaügyek, amelyek szintén a Hortobágyot érintették. Az elmúlt évtizedek alatt ezek a dolgok kedvező irányba fordultak és mindenki számára elfogadható megoldások születtek” – magyarázta az osztályvezető.
A turizmus a ’90-es évek végén indult meg, amikor a természetvédelmi intézkedések hatását tetten lehetett érni. Az első magyar nemzeti park címermadara a daru, amely faj szempontjából kijelenthető, hogy a nemzeti park létesítése és az itt folyó természetvédelmi munka sikertörténetté vált. Sok évtizeddel ezelőtt néhány száz, ezer egyed élt, tartott pihenőt a nemzeti park területén, de számuk az utóbbi két évtizedben berobbant és most már fontos éjszakázó hely és tavaszi-őszi átvonuló hely. Ez vonzotta az ökoturizmus iránt érdeklődőket külföldről, itthonról egyaránt, amihez a HNP alkalmazkodott és fejlesztette a bemutatási infrastruktúrát. Területek, övezetek lettek kijelölve a látogatók számára, de maradtak elzárt, például ún. magterületek, ahová csak a kutatók léphetnek be, az állat- és növényvilág pedig háborítatlanságot élvez.
Forrás: turizmus.com
