Az egyik legsúlyosabb, ráadásul recidiváló, azaz visszatérő népbetegségünk az elhízás, amely közvetlenül és közvetve – szövődményei által – rengeteg életidőt emészt fel, életeket olt ki vagy rövidít meg és nemcsak az érintettek, de az egész társadalom számára is költséges. Dr. Bedros J. Róbert miniszterelnöki főtanácsadó, a Dél-budai Centrumkórház-Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapítója és elnöke, obezitológiai tanszékvezető elemzi a helyzet súlyosságát a vasarnap.hu-n.
– Egyre több hír lát napvilágot a fogyással és a fogyókúrákkal kapcsolatos anomáliákról. Legutóbb az inzulinrezisztencia kezelésére szolgáló gyógyszer hiányáról számolt be a sajtó, mondván, hogy azért nem kaphatók bizonyos készítmények, mert a fogyókúrázók felvásárolják. Milyen készítményeket írhat fel az orvos fogyókúrázóknak és ezek pontosan hogyan hatnak a fogyni vágyók szervezetére?
– Kicsit pontosítanám a hírt: a 2-es típusú cukorbetegségben és elhízásban használható hatóanyagokról van szó. Az Európai Unióban és hazánkban kétféle, korábban cukorbetegek kezelésére használatos injekciós készítmény kapott engedélyt az elhízás kezelésére is. Ezek közül nálunk csak az egyik, a naponta adandó injekció van forgalomban elhízottaknak. Ezen kívül létezik egy évtizedek óta kapható orvosság, illetve egy másik tablettaféleség is, amelyek szintén adhatók elhízásban. Az elhízás kezelésére is alkalmas injekciós készítmények hatóanyagukban ugyanolyanok, mint a cukorbetegségben használatosak, a különbség az adagolásban rejlik.
– Lehet-e csupán gyógyszerektől várni a fogyást? Létezik-e olyan stádiuma az obezitásnak, amikor már gyógyszer nélkül nem lehet fogyni vagy a gyógyszeres kezelést leginkább az obezitással összefüggően kialakuló betegségek miatt írja fel az orvos?
– Az elhízás valóban betegség, de a gyógyszer önmagában nem hatásos, csak kiegészítő szerepet játszik, mivel az életmódbeli utasításokat, változtatásokat ekkor is be kell tartani. Ezek nélkül a gyógyszer sem elég.
Fogyni csak az tud, aki „fejben” ott van: tudomásul kell venni, hogy ha nincs meg egy erős elhatározás a fogyásra és utána a súlytartásra, akkor siker sincs.
– Ideje tiszta vizet önteni a pohárba a fogyókúrával kapcsolatos tévhitekről! Melyek a leggyakoribb és a legkárosabb tévképzetek a fogyással kapcsolatban és ezek miért károsak?
– A testtömegcsökkentéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit, csodavárás kering, ezerféle módszert ajánlanak a neten és persze mindegyik gyors sikerrel kecsegtet, akár a fotelben süteményt eszegetve is. A legtöbb tévképzet abból adódik, hogy sokan képtelenek reálisan felmérni a bevitt kalóriamennyiségüket – ők azok, akik saját énképük szerint a „levegőtől is híznak”.
Az első lépés ezért a reális szembenézés, a második pedig az állapotfelmérés – jelentős túlsúly esetén az obezitológiai szakrendelésen. Fogyni csak megfelelően összeállított étkezési- és mozgásprogramra épülő életmódváltással lehet, amelyhez bizony nagyobb önfegyelem, odafigyelés és szervezettség kell. (…)
– A túlsúly problémája a nemek közül nálunk nagyobb mértékben érinti a férfiakat, ugyanakkor azt is látjuk, hogy éppen a férfiak körében alacsonyabb az átlagéletkor. Ez a két adat összefüggésben van egymással? A túlsúly valóban képes megrövidíteni az életet?
– Az elhízás valóban fokozza a halálozást. Nemzetközi felmérések szerint 80 százalék az esélye annak, hogy egy normál súlyú egyén megérje a 70. életévét. Másodfokú elhízásban ez 60, míg extrém elhízásban 50 százalékra csökken. A túlsúly és az elhízás férfiak 66 százalékát, míg a nők 61 százalékát érinti. Nyilván ez is szerepet játszik a férfiak alacsonyabb várható élettartamában, ugyanakkor ezen kívül számos más tényezővel is számolnunk kell.
– Ha térképre vetítjük az elhízottak előfordulásának arányát, jelentős regionális különbségeket látunk – ez világviszonylatban is igaz, nemcsak Magyarországon. Nálunk mi okozza a területi különbségeket? Milyen mértékben tekinthető szociális problémának az elhízás?
– A hazánkban is megfigyelhető területi különbségeket lényegében az életmódbeli és az iskolázottság közötti különbségekben kereshetjük. A KSH adatai szerint legtöbb elhízott Dél-Dunántúlon (26 százalék), míg a legkevesebb Budapesten (19 százalék) él. Túlsúly vonatkozásában Nyugat-Dunántúl vezet (37 százalék), míg itt is a budapestiek vannak a legjobb (32 százalék) helyzetben.
Forrás: vasarnap.hu
