Háború, energiaválság és klímavészhelyzet határozzák meg a jelenünket. Mit hozhat a jövő? Mire kell felkészülnünk, és hogyan készülhetünk fel rá? A legégetőbb kérdésekre a leghitelesebb forrásból kapunk választ a Magyar Tudomány Ünnepén.
A Magyar Tudomány Ünnepét személyesen a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében, valamint a képernyők előtt november 3-ától tekinthetjük meg.
Tavaly ilyenkor a koronavírus foglya volt a világ, ma háború, energia- és gazdasági válság tetézi a régóta romló klímahelyzetet. A 2022-es Magyar Tudomány Ünnepén kiemelten foglalkozunk e súlyos problémákkal. A legfontosabb kérdéseket rövidebb, dinamikus előadásokban villantjuk fel, a téma iránt mélyebben érdeklődőknek pedig olyan szakmai programokat kínálunk, amelyek behatóbban, több tudományterület aspektusából vizsgálják őket – írja a Magyar Tudományos Akadémia.
Esti ismeretterjesztő előadás-sorozatunk Tudományünnep+ néven, megújult formában, aktuális témákkal várja a nagyközönséget a Díszteremben és online, az MTA YouTube-csatornáján.
A programsorozat 2022. november 3-án 10 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitóval. Az egybegyűlteket Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke személyesen, Novák Katalin államfő pedig levélben köszönti. Az ünnepségen a 2022. évi Eötvös József-koszorúk, valamint az MTA 2022. évi tudományos díjainak átadása után Pléh Csaba akadémikus tart előadást „A tudások feszültségei a megismerő emberben: a modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz” címmel. Az esemény közvetítése az MTA YouTube-csatornáján érhető el.
Oroszország háborúja a világ háborúja?
Az 1961-es kubai válság óta egyszer sem volt ilyen közel az emberiség a harmadik világháborúhoz. Rácz András Oroszország-szakértő arról beszél az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy milyen források és hogyan használhatók egy folyamatban lévő katonai konfliktus elemzésében. A háborúval és várható következményeivel foglalkozó konferencia résztvevői pedig áttekintik a háború biztonságpolitikai és katonai összefüggéseit, az elhúzódó konfliktus és a szankciók világgazdaságra gyakorolt hatásait, de foglalkoznak a nemzetközi jogrendet érintő következményeivel is.
Energiaválság és megújulás
Az energetika mind a globális klímaválság, mind az ukrajnai konfliktus miatt napjaink egyik legmeghatározóbb kérdésköre.
Az orosz –ukrán háború miatt a fosszilis energiahordozók célzott kivezetésének kérdéséről az utóbbi időben az ellátásbiztonságra tevődik a hangsúly. Milyen folyamatokat indíthat be az energiaellátási válság? Háttérbe szorulhat-e a dekarbonizáció? Mit tehet a politika, és mit az egyének? Ezekre a kérdésekre válaszol Aszódi Attila energetikai mérnök.
Janáky Csaba vegyész bemutatja a megújuló energiák termelésével kapcsolatos legfőbb kihívásokat, majd ismerteti az energia átalakításának és tárolásának kémiai módszerét az energia későbbi felhasználhatóságával és a klímavédelemmel összefüggésben. A Tudományünnep+ keretében tartott előadásában szó lesz arról is, hogy az elektrifikáció helyett milyen esetekben célszerűbb és hatékonyabb a kibocsátott szén-dioxidot „megfogni” és hasznosítani.
Az energiaválság témáját járja körül a Tudomány és Parlament című kiemelt rendezvényünk, amelyen a nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásait elemzik szakpolitikusok és a tudomány képviselői az energiaellátás diverzifikációjával, a nemzeti ellátás biztonságával, a háború és a geopolitikai helyzet alakulásának rövid és hosszú távú hatásaival és a környezeti fenntarthatósággal összefüggésben.
Az Atomenergetikai innovációk az energiabiztonság és a klímavédelem szolgálatában című előadóülésen a nukleáris energiát termelő berendezések új generációjával kapcsolatos kutatásokról számolnak be. Olyan berendezések tartoznak ide, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban, megbízhatóbban és akár biztonságosabban működnek.
Klímaválság és fenntarthatóság
Hova tűnt a sok virág? Nemcsak a háborúra asszociálva idézhet elő dallamtapadást e jól ismert strófa, hanem a sokféleség csökkenése miatt is. Báldi András ökológus a Tudományünnep+-keretében életbe vágóan fontos példákkal illusztrálja, miért van okunk a szomorúságra, ha nem csapódnak rovarok a szélvédőnkre, vagy ha kilométereket autózunk a szántóföldek mellett anélkül, hogy mezei pacsirtát látnánk a rögök közt.
Az élővilág változatosságának csökkenése mögött álló, közvetlenül vagy közvetetten emberi eredetű okok közül az egyik a földhasználat megváltozása, ami részben az intenzív mezőgazdasági művelésre utal. Hiába igyekszünk minél intenzívebben kihasználni a termőterületeket, egy ponton túl képtelenség annyi élelmiszert fenntarthatóan előállítani, amennyit az emberiség exponenciálisan növekvő létszáma igényel. Hogyan kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon? Milyen a jövő hamburgere, ha nem húsos? Popp József agrár-közgazdász többek közt ezekre a kérdésekre ad választ.
Hogy a klímaválságnak milyen sajátos jellemzői, forgatókönyvei vannak itt, a Kárpát-medencében, illetve hogyan alkalmazkodhatunk ezekhez a jövőben, azt Lakatos Mónika éghajlatkutató mondja el.
A jövő technológiáinak seregszemléje
A különböző válságjelenségek vizsgálatán kívül a legprogresszívebben fejlődő tudományterületeken elért eredményekről is szó lesz a Tudományünnep+ keretében.
A látásromlás megállításának és a látás helyreállításának úttörő módszerét dolgozta ki a világhírű neurobiológus, Roska Botond, aki most a tudományünnepen számol be az eljárás jelentőségéről és kutatásai jelenlegi fázisáról.
Évente néhány alkalommal felröppen a hír, hogy most már tényleg itt a kvantumforradalom, és az IBM vagy a Google megépítette az igazi „nagy” kvantumszámítógépet. Hogy mikor jön el végre a várva várt áttörés, és mit adhatnak nekünk a kvantumszámítógépek, Zimborás Zoltán fizikus mondja el.
Sudár Balázs történész a magyarság 10. század előtti történetével kapcsolatos régészeti és archeogenetikai kutatások legújabb fejleményeiről számol be.
Talán sokakat elgondolkodtat a digitális bölcsészet jelzős szerkezet látszólagos immanens ellentmondása, azonban az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19–20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti e digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.
Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök bemutatja, milyen szerepe van a magyar kutatóknak a 2024–25-től Hold körüli pályán megépülő űrállomás, a Lunar Gateway sugárzásvédelmében.
A Tudományünnep+ előadásai után a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársaival kémlelhetjük az eget és a bolygók állását az MTA Székház előtt.
Akit a tudományok mellett a művészetek is érdekelnek, annak a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kétnapos versfordító konferenciáját, valamint a Magyar Művészeti Akadémia programját ajánljuk, amelynek középpontjában a tudomány és a művészet kapcsolata áll.
A teljes programot keresse a tudomanyunnep.hu oldalon. Böngésszen az események, hírek, videók között, jöjjön el az Akadémia székházába, vagy figyelje élő közvetítéseinket az MTA YouTube-csatornáján.
Jelenleg az MTA székházában nincs járványügyi korlátozás.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
