Az 1. fázisú klinikai vizsgálat új adatai szerint egy új, plazmid DNS-alapú vakcina, fokozott immunválaszt idézett elő előrehaladott stádiumú ERBB2-pozitív emlőrákban szenvedőknél – írja az otszonline.hu.
Az emlőrák jelenleg a világon a leggyakoribb ráktípus. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2020-ban 2,3 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot, és több mint 7,8 millió nő volt életben, akiknél az elmúlt 5 évben mellrákot diagnosztizáltak. Az emlőrákok körülbelül 1%-a férfiaknál fordul elő, kezelése mindkét nem esetében ugyanazokat az elveket követi.
Az emlőráknak számos típusa létezik, ezért a kezeléseket az egyes daganattípusokra célzottan kell fejleszteni és alkalmazni. A Dr. Mary (Nora) L. Disis (University of Washington) és munkatársai által kifejlesztett kísérleti emlőrák elleni vakcina az ERBB2 (korábban HER2) kulcsfontosságú tumorfehérjével szemben vált ki erős immunválaszt. A kutatók eredményeiket a JAMA Oncology-ban tették közzé.
A nem randomizált egykarú, fázis 1. klinikai vizsgálatba 66 előrehaladott stádiumú ERBB2-pozitív emlőrákban szenvedő, 34-77 év közötti, beteget vontak be. A résztvevőket 10 µg, 100 µg vagy 500 µg dózisú plazmid DNS vakcinával oltották be havonta egyszer, három hónapon keresztül. A kutatók meghatározott időpontokban mérték a vér immunitását és a vakcina toxicitását, és a 16. és 36. héten a vakcina helyéről vett biopsziás minták segítségével értékelték a vakcina DNS-perzisztenciáját. A kutatók kétszer elemezték az adatokat – 2012 januárja és 2013 márciusa, valamint 2021 júliusa és 2022 augusztusa között.
A nagyobb, 100 µg-os és 500 µg-os oltóanyag-dózist kapó résztvevők erősebb immunválaszt mutattak, mint azok, akik 10 µg-os dózist kaptak, de nem volt szignifikáns különbség a 100 µg -os és az 500 µg-os adagokra adott immunválasz között. A DNS-perzisztencia az injekció beadásának helyén a legmagasabb vakcina dózis mellett volt a legnagyobb, és ez a DNS-perzisztencia gyorsabban gyengülő immunitással volt összefüggésben.
Az injekció beadásával kapcsolatos leggyakoribb mellékhatások enyhék voltak: a betegek 33%-a influenzaszerű tüneteket, 36%-a pedig fáradtságot észlelt.
A jelenlegi mellrák-kezelések problémája az optimális kezelés utáni betegség kiújulása, aminek az lehet oka, hogy kis mennyiségű rákot nem fedeztek fel. „A vakcinák arra stimulálják a T-sejteket, hogy levadásszák a testben lévő maradék ráksejteket, és elpusztítsák azokat. A hatékony immunitás serkentése az egyetlen mód annak, hogy megtisztítsuk a szervezetet az összes mellrák sejttől” -mondják a szerzők.
Forrás: Orvostovábbképző Szemle Online
