Egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE PPK kutatóinak részvételével közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elő. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek – derül ki a Nature Human Behavior című folyóiratban megjelent tanulmányból.
A kutatókat közel száz éve foglalkoztatja a kérdés, hogy az érzelmek kialakulásában meghatározóak-e a test felől érkező jelzések. Amolyan tyúk vagy a tojás dilemma ez: először jókedvünk van és azután mosolygunk, vagy a mosolygástól lesz-e jókedvünk? A mimikai visszacsatolás elmélet (szakkifejezéssel élve a facialis feedback hipotézis) hívei úgy tartják, az érzelmi élmények kialakulásában szerepet játszik az akaratlagos izomaktivitás, elsősorban az arcizmoké. Az 1960-as években ugyanis azt találták, hogy a vidám arckifejezést utasításra felvevő emberek jobb hangulatról számoltak be, mint azok, akiket más mimika produkálására kértek. Ezt a hatást azonban a későbbiekben változó eredményességgel sikerült csak igazolni.
Adott tehát a kérdés: az arcra csalt mosoly önmagában is boldogabbá tesz bennünket?
Tudósok egy csoportja Many Smiles Collaboration néven új, kiterjedt vizsgálatba kezdett, hogy lezárja az évtizedek óta folyó vitát. A kutatás Nicolas A. Coles (University of Stanford) vezetésével valósult meg, az ELTE PPK-ról Nagy Tamás egyetemi adjunktus, Aczél Balázs egyetemi docens és Hajdú Nándor tanársegéd részvételével.
A felmérésbe 19 országból közel 4000 embert vontak be, akiknek különböző feladatokat kellett végrehajtaniuk: a kutatók elsőként mosolygó színészek fotóit mutatták nekik, és arra kérték őket, hogy utánozzák a látott arckifejezéseket. A feladat értékelése után az önkénteseknek egy tollat kellett a szájukban tartaniuk úgy, hogy az vagy mosolygásra késztesse őket (a tollat a fogukkal tartották), vagy megakadályozza a mosolygást (a tollat az ajkukkal tartották). Eközben a résztvevők felének pozitív képek sorozatát vetítették. A kísérlet végén pedig mindenki kitöltötte a saját boldogságszintjére vonatkozó kérdőívet.
Az első elemzések után a kutatók azt találták, hogy az örömtelibb arckifejezés növelte a jókedvet.
Ezt azonban az is okozhatta, hogy a semleges kifejezések után, például az unalom miatt, csökkent a boldogságérzet. Az ehhez hasonló zavaró tényezőket kizárása érdekében és azért, hogy biztosítsák az eredmények megbízhatóságát, a kutatók többféle mérést végeztek, és minden feladathoz kontrollhelyzetet biztosítottak. Emellett figyelembe vették azt is, hogy ismerik-e az egyes résztvevők a facialis feedback jelenségét, és hogy mennyire hűen sikerült követniük a kísérleti utasításokat.
Az így kapott adatok feldolgozása során kiderült, hogy a résztvevők az utánzós feladat nyomán számoltak be a legnagyobb fokú boldogságról, a tollat segítségül hívó gyakorlat pedig sokkal kisebb mértékben váltott ki pozitív érzelmeket. A vizsgálat mindezzel együtt megerősítette, hogy a mesterségesen felvett vidám arckifejezés előidézi és fokozza is a jókedvet. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek, azaz Amerikától Magyarországon át Kenyáig és Japánig mindenhol vidámabbak lettek a résztvevők, ha mosolygó arckifejezést vettek fel.
Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható.
Forrás: ELTE
