Magyarországon a 2000-es évek elején a lakosság jelentős része fogyasztott olyan vezetékes ivóvizet, melyben a geológiai eredetű arzénkoncentrációja meghaladta a 10 µg/liter határértéket. Számos vizsgálat igazolta, hogy az ilyen ivóvizet fogyasztóknál emelkedik a bőr-, a tüdő-, és a húgyhólyagrákos esetek száma, és az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata. Ezért indították el az országos Ivóvízminőség Javító Programot 2007-ben. A hazai vízművek olyan technológia fejlesztéseket hajtottak végre, melyek 10 µg/liter alatti arzén koncentrációt biztosítottak a vezetékes ivóvízben.
A kivitelezés 2012 után jelentősen felgyorsult, és a határértéket meghaladó arzénkoncentrációjú ivóvizet fogyasztók száma több mint másfél millióról mintegy 44 ezerre csökkent 2017-re. Arról azonban, hogy a fejlesztéseknek milyen egészségi hatásai voltak, nem készült felmérés, ezért a Debreceni Egyetem szakemberei úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy a legfeljebb 10 µg/liter arzéntartalmú ivóvíz biztosítása milyen mértékben javíthatja a magyar lakosság egészségi állapotát és járt-e gazdasági haszonnal.
A kutatáshoz a Nemzeti Népegészségügyi Központ ivóvízminőségre vonatkozó adatait használtuk fel. Korábban publikált módszerekkel és azok továbbfejlesztésével modelleztük a program hatását. Populációs alapú kvantitatív kockázatbecslés segítségével kimutattuk, hogy a 2014-2017 közötti időszakban lényegesen csökkent hazánkban az ivóvízben elforduló arzén fogyasztásával összefüggő betegségkockázat – ismertette Pál László, a DE ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet adjunktusa.
Pál László hozzátette: vizsgálatuk szerint évente 14 fővel csökkenhet a bőr-, 11-108 fővel a tüdő-, 11-103 fővel a húgyhólyagdaganatos megbetegedések száma, és 89 lehet az évente megelőzött iszkémiás szívbetegség miatti halálesetek száma.
A Debreceni Egyetem szakemberei azt is kimutatták, hogy az elkerült egészségkárosodásokból származó gazdasági haszon évente várhatóan 445-947 millió euró.
Forrás: Debreceni Egyetem
