A szociális viselkedés bonyolult rendszerében az érintésnek fontos szerepe van. Egy kedves gesztus, ölelés, vállveregetés társas kapcsolatainkat erősíti. De vajon érintés hatására mi történik az agyunkban? Az ELTE TTK Biológiai Intézet kutatói eddig ezen a területen kevésbé kutatott agyi idegpályák és molekulák szerepét írták le legújabb, a Current Biology tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban, melyet a Nature tudományos folyóirat is kiemelten szemlézett.
A szociális viselkedés bonyolult, több érzékszervet magába foglaló érző bemeneteket igényel (tapintás, látás, hallás, szaglás). A neurobiológusok már korábban azonosították, hogy a tapintással szerzett információ az agy talamusz nevű területén átkapcsolva a nagyagykéregben tudatosul. Ugyanakkor felmerült, hogy a társaink felől érkező ingerekről az agy más módon is tudomást szerez, hiszen a kellemes érzés tudatosulás nélkül is megjelenik, nincs szükség arra, hogy annak pontos helyére koncentráljunk.
Az érintés tudatosulás nélküli mechanizmusának megismerése céljából Dobolyi Árpád egyetemi tanár vezetésével vizsgálat folyt, amelyben a Semmelweis Egyetem, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Heidelbergi Egyetem is részt vett. A kutatás eredményei a Current Biology hasábjain jelentek meg, a közlemény első szerzője Dobolyi Árpád doktorandusza, Keller Dávid volt.
A kutatók rámutattak, hogy a talamuszból közvetlenül
a hipotalamuszba vezető idegpálya fontos szerepet játszik az érintés információjának feldolgozásában,
és ez az idegpálya a parathormonszerű neuropeptidet (PTH2) használja idegi átvivőanyagként. Eredményeik hozzájárulhatnak olyan terápiás szerek fejlesztéséhez, melyek segíthetik a szociális viselkedési formák kialakítását.
„A kutatás megmutatta, hogy a fajtársak felől érkező tapintási ingerek más módon processzálódnak az agyban, mint az élettelen tárgyak által keltett ingerek. A két pálya a talamusz területén elválik egymástól. A fajtársak által aktivált agyi mechanizmusok közvetlenül is elérik a hormonális és vegetatív válaszok kiváltásáért, valamit a jutalomérzetért felelős hipotalamikus régiókat – mondta Dobolyi Árpád, az Élettani és Neurobiológiai Tanszék egyetemi tanára.
A teljes kutatás elérhető az ELTE TTK oldalán.
Forrás: ELTE
