A képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között az életkor előrehaladtával folyamatosan hanyatlik – derült ki az ELKH-ELTE-PPK Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport online kérdőíves vizsgálatából. A Kovács Ilona irányításával folytatott vizsgálat eredményei a Cortex című folyóiratban jelentek meg – írja az ELTE.
Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért nagyon nehéz ezzel kapcsolatban általános következtetéseket levonni. A kutatók mindezidáig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék a jelenséget, és leginkább a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták. Ezekből a vizsgálatokból azonban nem derült ki, vajon az egyénre jellemző képzeleti élénkség változik-e az élettartam alatt, illetve, hogy milyen fejlődésbeli átalakuláson mehet át a képzelet.
„Arra voltunk kíváncsiak, milyen arányban lehetnek a képzelet teljes hiányával, azaz afantáziával jellemezhető emberek a populációban – mondja Gulyás Erzsébet, a Cortex folyóiratban megjelent munka első szerzője. – Online kitölthető kérdőívet (VVIQ – Vividness of Visual Imagery Questionnaire) tettünk közzé, amelyre 12 és 60 év között több mint kétezer kitöltő válaszolt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, mennyire élénken sikerült azokat felidézni. Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, az eredmények mégis nagy meglepetéssel szolgáltak. Nem csak az afantáziások, de a hiperfantáziások (vagyis a nagyon élénk képzelettel rendelkezők) száma is változik a különböző életkori csoportok között.”
Az 1.A ábrán látható negatív életkori trend szerint minél idősebb valaki, annál alacsonyabb pontszámot ér el a VVIQ kérdőíven. Az 1.B. ábra azt is bemutatja, hogy a különböző VVIQ pontszám-tartományokba tartozó személyek a teljes életkori csoport hány százalékát teszik ki. Rendkívül szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, 60 pont feletti képzeletről számol be és egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik és alig több mint 20 százalékuk a hiperfantáziás csoportba.
Az eredmények alapján a kutatók felrajzolták a képzelet hipotetikus fejlődésmenetét (2. ábra). Míg a gyermekek nagy része a hiperfantáziás tartományba tartozhat, a felnőttek képzeleti élénksége alacsonyabb, egyre többen csúsznak bele az afantáziás tartományba. Ezt a jelenséget a kutatók „fejlődési afantáziaként” jelölik meg. Létezhet ugyanakkor egy genetikai alapú formája is az afantáziának, amely már gyermekkorban is megfigyelhető.
„Az új eredményre az afantáziával élők világhálózatának képviselői is felfigyeltek, és 2022. szeptember 30-án élő online elődásra és vitára kerül sor a világ minden táján élő afantáziások részvételével” – hívja fel a figyelmet a kutatás jelentőségére Kovács Ilona, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára, a kutatás vezetője.
A kutatásban való részvételre és a VVIQ kérdőív kitöltésére ITT van lehetőség, a kutatásról további információ pedig itt található.
Forrás: ELTE PPK
