Vágásos, körszerű vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltok, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak – nyaranta sokan panaszkodnak hasonló tünetekre a kerti munka vagy a fűnyírás után. A Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikáját mostanság a füge nedve okozta irritáció miatt keresték fel a legtöbben.
Fitofotodermatózis – így hívják azt a típusú bőrreakciót, amit a füge mellett sok közönséges kerti növény levele, termése, gyökere vagy virága is kiválthat az arra érzékenyekben.
Sajnos nem mindig egyszerű kideríteni, hogy melyik növény a ludas, ám odafigyeléssel azért rájöhetünk. Érdekesség, hogy már az egyiptomiak is ismerték ezt a bőrreakciót, több ezer évvel ezelőtt is létezett tehát, fel is jegyezték, csak épp vitiligónak, azaz pigmenthiánynak gondolták.
Nemcsak az ernyősvirágzatú növények érintése okozhatja – ilyen a petrezselyem, a zeller, a paszternák, a medvetalp, a vadrépa és az egyéb gyomnövények -, hanem a fűszernövények és a hüvelyesek, továbbá a rutafélék is: a kerti ruta, a lime, a citrom vagy a bergamott narancs, valamint a morácea fügefélék.
„A tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős, amit a növény leve, nedve tartalmaz. Ez a napfény UV-A sugarainak a hatására bomlik, aktiválódik, és gyulladást okoz a bőrben. Mértéke függ attól, mennyi növénynedv ért minket, és mennyi ideig sütötte bőrünket a nap” – mondja dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani- és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese. Hozzáteszi, hogy a tünetek 24 óra elteltével szoktak jelentkezni, majd két-három nap múlva rosszabbodni, ami megijeszti az embereket.
Dr. Lengyel Zsuzsanna szerint nem egyszer a kardvágáshoz hasonló, éles szélű tünetekkel érkeznek hozzájuk a betegek, ahogyan összevagdosta őket a növény, vagy épp bizarr alakzatban jelennek meg rajtuk a foltok, miután itt-ott hozzájuk csapódott. Bőrük ezeken a helyeken bepirosodik és ég, a viszketés nem vezető tünet. Később fel is hólyagosodhat és bakteriálisan felülfertőződhet.
A szakember azt tanácsolja, hogy
azonnal mossuk le a bőrfelületet, ha ránk került a növény nedve, majd ruhával takarjuk be és kerüljük a napfényt, súlyos tünetek jelentkezése esetén pedig keressünk fel egy bőrgyógyászt.
Viseljünk védőruházatot! A fűkasza használatakor csúszásmentes talpú, merev bakancs, erős bőrből készült kesztyű, továbbá hosszú ujjú felsőruha és hosszú szárú nadrág viselése ajánlott, emellett fontos az arcvédő, vagy legalább a szem védelmére alkalmas védőszemüveg is. Mint mondja, lehetőség szerint a kora reggeli vagy az esti órákban végezzük a munkát, amikor a fényerősség még nem annyira erős.
Dr. Lengyel Zsuzsanna felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeknek a növényeknek az olaját krémekbe is beleteszik, és ezek az illóolajok a bőrre kenve éppúgy előhívhatják a tüneteket a nyári időszakban. Van, aki – miután érintkezett a növénnyel – a lime levét kenegeti az elváltozásra, így, ha további napfény éri, fokozott reakciója lehet. Tábortűzben is éghet furokumarint tartalmazó növény, aminek a pernyéje ugyancsak rászállhat az arcra vagy más testrészre. Ha ilyen esetben nem tud megmosakodni az illető, és másnap folytatja a kirándulást, melynek során nap éri, nála is előjöhetnek a tünetek. Ha belsőleg kerül belénk ilyen növény, az is kiválthat reakciót a bőrön: a nagy mennyiségben, táplálékkiegészítőként szedett zellerkapszula is okozhat problémákat, ha utána napfény éri a bőrt, ám ehhez sokat kell fogyasztani belőle. Fényvédő és naptej használatával ez elkerülhető.
Enyhe tünetek esetén fontos az általános bőrfertőtlenítés, majd a nyugtató, panthenol-, vagy antihisztamin tartalmú habok, krémek alkalmazása. Súlyosabb tüneteknél már a szteroid tartalmú kenőcsök jönnek szóba. Ha a bőrfelszín több mint harminc százalékát érinti, akkor szisztémás, szájon át adott szteroidkezelésre van szükség. Mindeközben a gyulladt területet a nap elől védeni kell, illetve fontos fényvédőt alkalmazni.
Forrás: Pécsi Tudományegyetem
