A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezető okok szinte mindegyikében vezetjük a világranglistákat. Európában csak az Egyesült Királyság és Málta lakói kövérebbek nálunk. A magas vérnyomással élők számának tekintetében Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország előz meg minket, a Nyugat-Európában élők pedig általában kevesebbet dohányoznak, mint mi – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal, széles szakmai összefogásban szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.
Magyarországon 100 felnőttből 26 elhízott, tehát 30 feletti testtömegindexű. A 20 és 80 év közötti magyar lakosság 6,9%-a már felismert (I. és II. típusú) cukorbeteg, a fel nem ismert cukorbetegséggel élők száma azonban ezt az arányt tovább növeli. Fontos megjegyezni, hogy a diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt azonosítanák, s hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is a többszörösére emeli.
Hazánkban körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. További tény, hogy a magyarok negyede dohányzik, (tőlünk nyugatra csak Franciaországban rosszabb a helyzet) s hogy a 18 év feletti honfitársaink csupán fele szokott sportolni, vagy olyan, közepes vagy magas intenzitású testmozgást végezni, amelyet legalább 10 percig megszakítás nélkül végez – ilyen lehet a kerékpározás, a séta.
Idén is a szívünk egészségére való folyamatos odafigyelés fontosságára fókuszál a Szív Világnapjára szervezett szeptember végi Szívünk Napja esemény, amely az egészséges életmódra, az öngondoskodásra, a szűrővizsgálatok szükségességére, az orvosi előírások betartására, a terápiahűségre hívja fel a figyelmet. Nagy hangsúlyt kap a stresszkezelés is, illetve az, hogy a kórházból hazatért páciens képes legyen életmódváltásra.
Komoly problémát jelenthet az, ha nem valósul meg a betegek együttműködése a kezelőorvossal, így a terápia félbemarad. Néhány, bizonyítottan a hosszú távú életkilátásokat javító gyógyszer (vérlemezkegátló szerek, koleszterinszint-csökkentő készítmények) tartós szedése nem valósul meg: pl. az infarktuson átesett betegek alig fele váltja ki egy év után az újabb infarktus megelőzése érdekében szükséges statin-típusú koleszterincsökkentő gyógyszert annak ellenére, hogy infarktust követően a kórházi elbocsátáskor a betegek közel 100 százalékának beállítják a gyógyszer megfelelő dózisát az újabb szív- és érrendszeri katasztrófa elkerülésének érdekében.
A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt szeptember 25-én, vasárnap Budapesten a Millenárison. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett vérzsír- és a vércukorszintet is mérettethetnek az érdeklődők, és lesz még számos más, ingyenes egészségügyi vizsgálat.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
