A szélütés kockázatát csökkenti már a könnyű mozgás is, de nemcsak ez fontos, hanem az ülőmunka rendszeres megszakítása rövid átmozgatással.
Egy vizsgálatot közöltek a JAMA Network Open szaklap weboldalán 06. 03-án, amely a mérőeszközzel (akcelerométerrel) mért ülőmunka, valamint a változó intenzitású és időtartamú fizikai aktivitás összefüggéseinek kapcsolatát vizsgálata a szélütés bekövetkezésének kockázatával.
A szélütés (angol nyelven stroke avagy sztrók) megelőzéséhez szükséges fizikai aktivitás mennyiségét és intenzitását még nem határozták meg teljesen, mert korábban önbevallásos felmérésekre támaszkodtak. Ezen felül nem ismert az összefüggés az objektíven mért ülőmunkaidő, mint a szélütés független kockázati tényezője között.
Ebben a kohorsz vizsgálatban az akcelerométer adatokat 7607 fekete- (31,6%) és fehérbőrű (68,4%), 45 éves vagy idősebb amerikai felnőtttől gyűjtötték (54,5%-uk volt nő) 2009. május 12. és 2013. január 5. között. Az adatok elemzésére 2020. május 5. és 2021. november 11. között került sor.
Az átlagosan 7,4 éves követési idő alatt 286 szélütés eset történt (amelyből 244 (85,3%) volt oxigénhiányos, azaz érelzáródásos eredetű).
A torzító tényezőkre való korrigálás után könnyű fizikai aktivitás esetén a résztvevők felső harmadában a legalsóhoz képest 26%-kal, a közepes- és élénk fizikai aktivitás esetén 43%-kal volt alacsonyabb a szélütés bekövetkezésének kockázata.
A leghosszabb ideig egyfolytában üldögélők esetén a szélütés kockázata 44%-kal volt magasabb.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy már a könnyű fizikai aktivitás is jelentősen csökkentheti a szélütés kockázatát, és ezen belül fontos ülőmunka esetében 20-30 percenként felállni, járkálni (pl. telefonálás közben), naponta legalább gyalogolni, ha más sport nincs, de nyilván preferábilis valamilyen adottságoknak megfelelő rendszeres testedzés. De emellett számít a hosszas üldögélés kerülése is.
Forrás: MOK
