Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7 700 szív- és érbeteg él. Az esetek közel felében koszorúér-betegségről van szó. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat.
„A kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi plusz életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi tudományterület együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmazott Prof. dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Magyarországon évek óta kevesebb gyerek születik, mint amennyi az éves halálozás, a populáció öregszik, társadalmunkban egyre nagyobb a nyugdíjasok aránya. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek az idősek körében jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő. Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb (akár immár halálos) infarktust kaphatnak.
A régióban a társadalmi-gazdasági tényezők közötti különbségek nem látszanak csökkenni, az iskolázottság, a munkanélküliség egyaránt meghatározói annak, hogy mekkora eséllyel alakul ki valakinél keringési betegség. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnek egy iskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest.
A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent a kontinensen – derült ki az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent elemzéséből. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedések sikere csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (például cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője az Európai Kardiológiai Társaság adatait.
Ráadásul az állampolgárok legkevesebb egyharmada fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számon tartott időskori aortabillentyű-szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánkban a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.
Forrás: mkt.hu
