A Copenhagen City Heart Study elnevezésű vizsgálat eredményei U-alakú összefüggésre utaltak a bármely okból bekövetkezett összhalálozás és a kocogás/futás között, annak sebessége, mennyisége és gyakorisága alapján.
A könnyű és mérsékelt tempóban (kb. 8 km/óra) kocogók halálozási aránya alacsonyabb, mint az inaktív, ülő életmódot folytató embereké, míg a megerőltető tempóban (több, mint 11 km/óra) futók halálozási aránya statisztikailag nem különbözik az ülő életmódú csoportétól.
A Copenhagen City Heart Study részeként 2001 óta 1098 egészséges (20-86 éves) kocogót és 413 egészséges, nem kocogót követtek nyomon. Ebben a vizsgálatban a halálozás csökkentésére legkedvezőbb futásmennyiség a heti összesen 1-2,4 órás kocogás volt, hetente legfeljebb 3 futási alkalommal, lassú vagy átlagos tempóban.
Van-e egészségvédelmi különbség a gyaloglás és a futás között? Eleve nem mindenki képes futni többféle ok miatt. A gyaloglás és a futás között az a fő különbség, hogy a futás során egy adott pillanatban mindkét láb a levegőben van, míg gyaloglás esetén egyik mindig a talajon. Így a gyaloglás kevésbé terheli az ízületeket.
De van-e különbség a kettő között, ha a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint kockázatának csökkentését nézzük? Abban az esetben, ha a mozgásra fordított energiafogyasztás azonos, akkor a fenti kockázatcsökkentő hatások nagyjából azonosak. Vagyis napi szintű tanácsként, orvosi szempontból a megtett távolság sokkal fontosabb, mint a mozgással töltött idő vagy a sebesség.
Forrás: MOK
