Egyes kutatók az feltételezik, hogy a majomhimlő vírus, amelyet mára 26 országban több száz embernél diagnosztizáltak, évekig csendben cirkulálhatott, mielőtt hirtelen világszerte megjelent volna.
Fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők és genetikai laboratóriumok intenzíven kutatják, hogy egy vírus, amelyet fél évszázada találtak Nyugat-Afrikában, és általában nem terjed könnyen emberről emberre, miért jelent meg ilyen hirtelen Európában és az USA-ban az elmúlt egy hónapban.
„Lehet, hogy egy ideig nem észlelték a vírus terjedését” – mondta Dr. Rosamund Lewis, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) majomhimlővel foglalkozó szakmai vezetője egy szerdai tájékoztatón.
Amit nem tudunk, az az, hogy mennyi idő lehetett. Nem tudjuk, hogy hetek, hónapok vagy esetleg néhány év”.
A kutatókat érdeklik a keringő vírusok genetikai jellemzői, hogy képet kapjanak egy nagyon fontos kérdésről: mióta keringenek ezek a vírusok a „radar alatt?” Az Edinburghi Egyetem kutatói a közelmúltban vírusmintákat szekvenáltak, és eredményeiket május 30-án tették közzé.
Az általuk vizsgált minták a majomhimlő egy változatából származtak, amelyet 2017 és 2019 között azonosítottak Szingapúrban, Izraelben, Nigériában és az Egyesült Királyságban. Míg „váratlanul nagy számú” változást azonosítottak a vírus genetikai állományában azóta, egyes szakértők nem hiszik, hogy ezek szükségszerűen magyarázzák a jelenlegi járvány kiterjedtségét.
Afrikában a majomhimlő esetek többsége fertőzött állatokkal, például rágcsálókkal való érintkezés útján következett be, nem pedig emberről emberre terjedés által.
Valószínűleg ez az Afrikából származó fertőző betegség bekerült a fejlett Világ társadalmi és szexuális hálózataiba, majd terjedését nagymértékben segítették olyan események, mint például egyes rave partik Belgiumban és Spanyolországban.
Forrás: Magyar Orvosi Kamara
