Ki ne ismerné az álmatlanságot és a rémálmokat? Mindannyian keltünk már fel fáradtan egy-egy rossz éjszaka után. Felmerül a kérdés, hogy az éjszakai alvás minősége előre jelzi-e, hogy a következő nap hogyan funkcionálunk, illetve fordítva, egy rosszabbul sikerült nap bejósolja-e, hogy felkavaró álmaink lesznek. Báthori Noémi, Polner Bertalan és Simor Péter, az ELTE PPK kutatóinak cikkét a Schizophrenia Research című folyóirat közölte – olvasható az egyetem oldalán.
A szerzők fiatal, egészséges egyetemistákat vizsgáltak, akik kifejezetten jó álomfelidézők, azaz hetente több alkalommal is képesek ébredés után felidézni álmaik tartalmát. A vizsgálat keretében a résztvevőkkel három héten keresztül naponta háromszor rövid kérdőíveket töltettek ki egy online platformon. Az első kérdőívet ébredés után kellett beküldeniük, ebben a válaszadók értékelték az alvásuk minőségét, illetve felidézték az előző éjszakai álmukat, és egy ötfokú skálán jelölték, mennyire jellemezték azt a következő érzelmek: öröm, lelkiismeret-furdalás, elégedettség, meglepetés, félelem, kíváncsiság, szomorúság, biztonság, harag, szégyen és bizonytalanság. A második és harmadik kérdőív a hangulatukkal és pszichotikus tapasztalataikkal kapcsolatos tételekből állt, ezekre délután és este került sor. A vizsgálat célja a pszichotikus élmények és az álomérzelmek közötti időbeli összefüggések vizsgálata volt.
A kutatók kimutatták, hogy a napközben regisztrált pszichotikus jellegű tapasztalatok egyértelműen összefüggésbe hozhatók az utána következő éjszakai álomban tapasztalt érzelmekkel.
Az este jelentett szokatlan élmények éjszaka szembetűnően negatívabb álmokhoz vezettek,
illetve az esti pozitív hangulat is előre jelezte az álmok pozitív jellegét, azonban a megnövekedett pszichózis-szerű tapasztalatok negatív hatása sokkal hangsúlyosabb volt, és nagyobb mértékben hangolta érzelmileg negatívvá az álmokat. Ezzel szemben fordított összefüggés nem volt kimutatható: az álmok minősége, az álmokban megélt érzelmek nem jelezték előre a rákövetkező nap folyamán jelentett érzelmi élményeket.
Az eredmények alapján tehát úgy tűnik, hogy aki általában hajlamosabb a szokatlan élményekre, a szétszórtságra vagy az örömtelenségre, annak az álmai is inkább rossz hangulatúak, illetve különösek. Emellett úgy látszik, hogy az önmagukhoz képest negatívabb és különösebb álmok megjelenése bejósolja a napközbeni koncentrációs problémák és bizarr élmények személyen belüli erősödését is. Fordított irányú statisztikai kapcsolat azonban nem volt kimutatható, vagyis az álmok érzelmi jellemzői nem jósolták be a másnapi szkizotípiára jellemző élményeket, tapasztalatokat.
Összességében tehát az látható a vizsgálatból, hogy az elalvás előtti időszak tapasztalatai vannak inkább hatással az álmainkra, de álmaink kevéssé befolyásolják az utána következő napunkat.
A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el:
Forrás: ELTE PPK
