Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) összefoglalta a majomhimlő jelenlegi tudnivalóit és javaslatokat adott ki az EU tagországok részére a betegség felismerésére, kezelésére, a kontaktuskutatás kérdésére és az új esetek azonnali közlésére vonatkozóan – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
2022. május 15-23-a között 8 európai országból (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország) összesen 85 majomhimlő esetet jelentettek, melyek „autochton” fertőzés-átvitel révén alakultak ki. (2022. május 26-án kb. 200 igazolt és 100 gyanús esetet írtak le. Constantino AK. Monkeypox has spread to more than 20 countries are containable, WHO says, CNBC Health and Science). A friss eseteket leginkább a más férfiakkal nemi kapcsolatban lévő férfiakon észlelték, ami arra utal, hogy a fertőzés szexuális úton terjed, a fertőző anyag közvetlen kontaktus révén, a sérült nyálkahártyán-, vagy bőrön keresztül, illetőleg nagy légúti folyadékcseppek formájában kerül átvitelre – közli a lap.
A majomhimlő nem könnyen terjed emberről emberre. Az emberről emberre való fertőződés úgy jöhet létre, hogy egy fertőzött személy bőréről egy folyadékcsepp a hosszantartó közvetlen érintkezés során átkerül a partnerre. A kimutatott esetekben nemi úton történt a fertőzés átvitele. Az inkubációs idő 5-21 nap, a betegek tünetei 2-4 hét múlva jelentkeznek.
Az ECDC szerint a fertőződés lehetősége növekszik a több nemi partnerrel való nemi érintkezés esetén. Bár a mostani esetek csak mérsékelt tüneteket okoznak, de egyes betegcsoportokban (pl. fiatal gyermekek, terhes nők, immunszupprimált betegek) súlyos tünetek jelenhetnek meg.
A lakosság kockázata alacsonynak, a több nemi partnerrel kontaktusba kerülőknél mérsékeltnek mondható.
A betegség kezdetben lázzal, izomfájdalommal, fáradtsággal és fejfájással jár. A prodromális tünetek megjelenése után 3 napon belül maculopapuláris bőrelváltozások jelennek meg centrifugálisan, gyorsan a test többi részére terjedve. A tenyér és a talp is érintettsége jellemző erre a betegségre. A bőrtünetek rendszerint 12 napon belül progrediálnak, a muculák papulákká, hólyagokká, tályogokká ,,hegekké” (ótvarokká) alakulnak, mielőtt leesnének. A kiütéses állapot centrális depresszióval járhat és a léziók igen erősen viszkethetnek. Ha beteg elvakarja a léziókat, akkor bakteriális felülfertőzések következnek be (orális antihisztaminok!). Léziók keletkezhetnek a szájüregi nyálkahártyákon is. A bőr-kiütések előtt, vagy keletkezésükkel egyidőben a nyirokcsomók megnagyobbodnak, amit sem himlő, sem bárányhimlő esetén nem látunk. A bőrléziók megjelenésekor válik a betegség ragályossá, bár már a prodromális tünetek ideje alatt is átadható a vírus.
Az esetek többsége enyhe, vagy mérsékelt tünetekkel jár. Az endémiás országokban encephalitist, másodlagos bőrfertőzéseket, conjunctivitist, keratitist, kiszáradást, pneumoniát is közöltek. A halálozás az endémiás országokban 0% és 11% között van, többségük gyermek.
Nincs olyan himlő-vakcina, ami speciálisan a majomhimlő ellen kapott volna engedélyt, bár a harmadik generációs himlővakcina, az EMA által Európában a himlő ellen engedélyezett Imvanex (Modified Vaccinia Ankara) hatásos himlőben és igazoltan védelmet nyújt a főemlősök himlője ellen is.
A régebbi himlő-oltásoknak jelentős mellékhatásai vannak, többé már nem engedélyezettek és nem is használatosak. Fontos megjegyezni, hogy nincsenek biztonságossági adataink az Imvanexről immunszupprimált egyénekben. Ezért a National Immunization Technical Advisory Group-okat kérték fel, hogy alakítsanak ki nemzeti javaslatokat a majomhimlős beteggel érintkező személyek részére. A himlő vakcina profilaktikus, expozíció előtti használatának kockázat-haszon arányáról nem lehet előre véleményt mondani.
Forrás: otszonline.hu
