Kétségtelenül a járványok korát éljük. A vírus furcsa megjelenése a nyugati világban egy újabb markáns példa erre. Számos tényező vezetett idáig és míg sokan csak pislognak, mégsem vesszük észre, hogy mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt, lepusztított területeket is – hatalmas autópályaként szolgálva a fertőző betegségeknek. Ennek egy igen komplex tudománya van, melyben számos terület szakértői dugják össze a fejüket és próbálják hangos kiáltásokkal felhívni a döntéshozók és az emberek figyelmét: baj lesz – hívja fel a figyelmet Kemenesi Gábor virológus Facebook bejegyzésében.
A majomhimlő vírussal kapcsolatos emberi esetek és járványok száma és intenzitása is folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35148313/). A hozzánk hasonló kutatók néhány évtizede már próbálnak a vírust megelőzve ismereteket szerezni, ám a nehezen megközelíthető afrikai területeken ez igen nehéz.
Így sajnos újra elmondható, amit a koronavírusok esetében is elhangzott – csak idő kérdése. Idő kérdése volt, hogy a „kit érdekel, úgyis csak Afrikában van” hozzáállás miatt most a majomhimlőtől is olyat láthatunk, amit még nem.
Miért vagyunk mégis jobb helyzetben a COVID-19-hez képest? A majomhimlő vírusát már ismertük, több kiváló szakértő, kutatócsoport és ezáltal bizonyos mértékű tudományos ismeret is rendelkezésünkre áll már. Afrikai járványokból és korábbi behurcolt esetekből is hasznos ismeretanyag áll rendelkezésre. Vakcina is elérhető, ugyanis a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére.
Miért aggódnak a tudósok? Az egyébként Afrikára jellemző majomhimlő ezúttal teljesen új közegben terjed, ám a legfőbb aggodalom egyelőre a terjedési láncolatok és a terjedés módjának nem teljes ismerete. A járványügyi nyomozás folyamatosan zajlik, az első vírusgenomikai adatok is megérkeztek (https://virological.org/…/first-draft-genome…/799), ám ameddig nem ismert minden fertőzött és minden kontakt személy, addig várhatunk újabb eseteket.
Kell tartanom tőle, hogy elkapom? Mivel egy jelenlegi ismereteink szerint emberről-emberre nehezen terjedő fertőző betegségről van szó, itt egyelőre főként a fertőzöttekkel közeli kontaktust ápolók jöhetnek szóba. A mostani esetek hátterében álló terjedésnél néhány klaszternél szóba került a szexuális kontaktus során történő közeli érintkezés, így a nagy-britanniai hatóságok erre külön fel is hívták a figyelmet (https://www.gov.uk/…/monkeypox-cases-confirmed-in…), ám korai még kőbe vésni bármit, a többi esetnél még nem tudni mi állhat a terjedés hátterében. Fontos újra megjegyezni, hogy a mostani helyzet semmiképp sem hasonlítható a COVID-19-nél megszokott kockázathoz, a majomhimlő esetében a tünetekkel rendelkező betegek fertőznek és amint korábban írtam, főként közeli kontaktus révén. Az esetszámok tekintetében sem beszélhetünk egyelőre jelentős számról, ám ez a kontaktuskutatással párhuzamosan még tovább nőhet. Friss adatokért és ismeretekért követendő: https://www.ecdc.europa.eu/…/epidemiological-update…
Forrás: Kemenesi Gábor Facebook
