Napjaink egyik leggyakoribb krónikus betegsége gyermekkorban az 1-es típusú diabétesz. Magyarországon évente 250-300 új esetet diagnosztizálnak, ami háromszoros gyakoriságnövekedést jelent az elmúlt 30 év tekintetében. Szakemberek, érintettek hívták fel a figyelmet a problémára a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben megrendezett XVI. Országos Gyermekdiabétesz Napon – számol be a Semmelweis Egyetem.
Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója kiemelte, az utóbbi évtizedben a diabétesz kezelésében technológiai forradalom zajlott és zajlik. Az inzulinkezeléssel és vércukorkontrollal kapcsolatos eszközös lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben. Ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Hangsúlyozta, hogy a diabétesz kezelése igazi csapatmunka, mely az orvosok mellett a szakdolgozók, a nővérek, a dietetikusok, a gyermekdiabetológusok és a pszichológusok együttműködésében képzelhető el, de kiemelkedő szerepe van a családoknak és a civil közösségeknek is – tette hozzá.
Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, melyet az immunrendszer működésének zavara idéz elő – emelte ki dr. Tóth-Heyn Péter. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta: a betegség okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. Kiemelte, hogy a kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott, ám ez a növekedési folyamat az utóbbi években lassulni látszik – fűzte hozzá. A legtöbb érintett továbbra is a 10-14 éves kamaszok közül kerül ki, de egyre nagyobb az óvodáskorúak aránya is.
Az igazgatóhelyettes elmondta: a betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek, pl. túlzott, akár napi 4-6 liter folyadékfogyasztás, gyakori vizelés, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelése, jó étvágy melletti fogyás alapján diagnosztizálják. A minél korábbi fázisban történő felismerés rendkívül fontos lenne. Az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere-kisiklás kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid lehet, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet – hívta fel a figyelmet dr. Tóth-Heyn Péter igazgatóhelyettes az Országos Gyermekdiabétesz Nap kapcsán.
Forrás: Semmelweis Egyetem
