Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdekében a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húsokét korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebetegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kardiovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi.
Számos kutatás nem talált bizonyítékot a tojás- és a vöröshús-fogyasztás káros hatásaira. Ezek a negatív eredmények részben a résztvevők fiatal korával, a figyelembe nem vett zavaró tényezőkkel és/vagy fordított kauzalitással magyarázhatók, és általában nem posztprandiális méréseken alapulnak -írja az otszonline.hu.
A szakmai irányelvekben is nyomon követhető a tendencia: a koleszterinbevitel korlátjával kapcsolatos bizonytalanság ellenére szigorítják a húsra és tojásra vonatkozó ajánlásokat. Az USA 2015 és 2020 között hatályos táplálkozási irányelve már nem tartalmazta a koleszterinbevitel korábban elfogadott felső korlátját, bár továbbra is célként tűzte ki az adott étrenden belüli lehető legkisebb koleszterinbevitelt. Az EAT-Lancet Bizottság 2019-es ajánlása azonban szigorúan, napi 7, illetve 3 grammnál húzta meg a vörös hús, illetve a tojás fogyasztásának felső határát – egy átlagos észak-amerikai felnőtt hétszer ennyi vörös húst és közel háromszor ennyi tojást eszik.
A tojás- és húsfogyasztás csak kevéssé befolyásolja a szérumlipidek éhomi értékét. A táplálékkal bevitt koleszterin az éhomi koleszterinszintet kb. 10%-kal növeli, igaz, nem elhanyagolható egyéni különbségekkel. Az étrendi koleszterin emellett fokozza a telített zsíroknak az éhomi lipidszintekre gyakorolt hatását, márpedig a hússal egyszerre viszünk be koleszterint és több-kevesebb telített zsírt.
A legtöbb kardiovaszkuláris esemény elszenvedői azok közül kerülnek ki, akiket az éhomi lipidszintek alapján a kis vagy közepes kockázatú csoportba sorolunk. A táplálkozás posztprandiális hatásai erőteljesebben befolyásolhatják a kardiovaszkuláris rizikót: zsírban és koleszterinben gazdag táplálék fogyasztása után kb. 4 órán át fokozott az LDL-K oxidációja, az endothelialis diszfunkció és az artériás gyulladás mértéke.
Forrás: Orvostovábbképző Szemle Online
