A járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen mérését segítő kutatásokról közölt cikket a Scientific Reportsban Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusa munkatársaival – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
A koronavírus-világjárvány radikális változásokat idézett elő az emberek viselkedési szokásaiban: a pandémia egyes szakaszaiban az emberek közötti találkozások száma drasztikusan lecsökkent – idézte a közlemény az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének docensét.
A járvány alakulásának előrejelzéséhez és az intézkedések hatásának felméréshez nagyon fontos követni a kontaktusok számának alakulását. Ezért indították el a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK) kutatást, melynek két pillére volt:
egy online kérdőív, valamint egy hagyományos, 1000-1500 résztvevővel rendszeresen végzett reprezentatív kérdőíves felmérés.
A covid.sed.hu oldalon, valamint a MASZK mobilalkalmazáson keresztül elérhető online kérdőív a pandémia különböző szakaszaiban rendkívül népszerű volt, csaknem 300 ezer ember töltötte ki. Ez lehetővé tette a kontaktusok alakulásának valós idejű követését, azonban a kitöltők nagy száma ellenére sem reprezentálta a társadalom egészét, a válaszadók között az átlagosnál többen voltak a nagyobb városokban élők, a magasabb iskolai végzettségűek és a nők. Ezért egészítették ki az elmúlt két évben egy havonta végzett reprezentatív felméréssel.
A Scientific Reportsban nemrég megjelent tanulmányban Röst Gergely és kutatótársai olyan módszertant ismertettek, amely egyesíti az online és a hagyományos adatgyűjtés előnyeit. Az úgynevezett iteratív súlyozáson alapuló, új statisztikai módszer lehetővé teszi a dinamikus, reprezentatív és anonim adatgyűjtést, így pontos információt nyújt az emberek kapcsolattartási viselkedéséről. Ez az adatgyűjtési módszer nemcsak könnyen skálázható, tartalmilag rugalmas és viszonylag olcsó, hanem lehetővé teszi a különböző korosztályok közötti kontaktusok számát nyomon követő kapcsolati mátrixok dinamikus becslését is nagy időbeli és térbeli felbontással.
A projekthez kapcsolódva Magyarország képviseletében az SZTE csatlakozott az európai országok széles körét összehasonlító CoMix kutatáshoz is, amelyben a lakosság Covid-19-cel kapcsolatos tudatosságát, attitűdjeit és viselkedését vizsgálják az idő múlásával.
Röst Gergely kifejtette, bár más országok is indítottak hasonló adatfelvételeket, a magyarországi kutatás méretében, részletességében és a vizsgált időszak hosszát tekintve is kiemelkedik ezek közül.
Az itt kifejlesztett metodológiát más országok kutatói is alkalmazzák Olaszországban, Mexikóban vagy Kubában.
Annak érdekében, hogy az adatgyűjtés hosszú távon is fenntartható legyen, a szegedi kutatók terveik szerint a projektet integrálni fogják az európai Influenzanet hálózatba, amely a légúti járványokat monitorozza folyamatosan a lakosság közvetlenül szolgáltatott adatai alapján.
Forrás: MTI
