Azt, hogy miért éppen éjszaka alszunk, a cirkadián, azaz napszaki élettani ritmusunk határozza meg, amit pedig a sejtjeinkben megtalálható gének szabályoznak belülről – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Ennek a meglehetősen bonyolult rendszernek a kialakításáért és fenntartásáért az agy alsó felületén található hipotalamusz egyik idegsejt-csoportja, a szuprakiazmatikus mag felelős. Ez az idegsejt-csoport rendezi össze (szinkronizálja) az egyes sejtjeink, szerveink belső ritmusát a külső behatások ritmusával. Többek között teszi ezt azáltal, hogy szabályozza a tobozmirigy melatonin termelését – magyarázta. A melatonin sötétség hatására fokozódó felszabadulása jelzi a szervezetnek, hogy éjszaka van, és beindít egyes biológiai folyamatokat, illetve szinkronizálja azokat. Például az éjszaka aktív állatok (nokturnális fajok) esetében, mint például a denevér vagy a patkány, növeli az aktivitást. Az ember diurnális lény, vagyis nappal tudunk hatékonyabban élni, fény hatására a diurnális fajok ébersége fokozódik. A melatonin szintjén kívül a maghőmérséklet és a vér kortizol szintje is utal a cirkadián ritmus változására. Az emberek testhőmérséklete éjszaka kicsit lehül, a nokturnális fajok pedig éjszaka, mikor aktívabbak felmelegsznek.
Alváslaborokban végzett úgynevezett EEG (elektroenkefalográfiai) vizsgálattal kimutatható, hogy ébrenlét közben az agyunkat ért mágneses ingerekre adott válasz nagyon komplex, térben tovaterjedő, változatos, szemben az alvás NREM fázisával, amikor ugyanarra az ingerlésre egyszerű választ adunk.
Forrás: Semmelweis Egyetem / YouTube
