A Szenior Akadémia 2022-es tavaszi online szemeszterének első alkalmán dr. Arányi Zsuzsanna, a Neurológiai Klinika egyetemi tanára a perifériás idegek betegségeit ismertette az érdeklődőkkel. Előadása során beszélt többek között az idegek működésről, az idegkárosodás fő formáiról: bemutatta a leggyakoribb neuropátiákat, azok jellemző tüneteit, kezelési lehetőségeit, valamint kitért a diagnosztikában megjelent újdonságokra is – számol be a Semmelweis Egyetem.
dr. Arányi Zsuzsanna, a Neurológiai Klinika egyetemi tanára „Neuropátia, a perifériás idegek betegségei, újdonságok a diagnosztikában” című előadásában ismertette, hogy a neuropátia vagy idegbántalom a környéki (perifériás) idegek betegségeit jelenti. Kiemelte, hogy ha egy ideg érintettségéről van szó, akkor mononeuropátiáról, több ideg érintettségénél pedig polineuropátiáról beszélünk. Egy ideg nagyon sok, akár több ezer idegrostból (axon) áll, ezek szállítják az információt, az elektromos ingerületet – magyarázta. Funkció alapján megkülönböztetünk mozgató és érző idegrostokat; ezek az idegrostok kötegekbe szerveződnek, az egyes kötegeket és magát az ideget kívülről erős, kötőszövetes boruk veszi körül, amit velőshüvelynek hívunk, ez tulajdonképpen az idegrostnak a „szigetelőanyaga”. Ha ép ez a velőshüvely, akkor az ingerületi vezetés is sokkal gyorsabb; a velőshüvely károsodása az idegrostnak a vezetési zavarát idézheti elő – mondta el.
Az előadó hangsúlyozta: a perifériás idegek vonatkozásában korábban nem volt lehetőség a képalkotásra, az elektrofiziológia, vagyis az ingerlés volt az egyetlen diagnosztikai lehetőség a betegség megállapítására.
Az elmúlt tíz évben ezen e területen hatalmas előrelépés történt a nagy felbontású ultrahang, illetve az MR neurográfia bevezetésével. Ezek alapjaiban változtatták meg a perifériás idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos ismereteket, illetve a diagnosztikát – emelte ki. Mint elmondta, az idegek különösen alkalmasak ultrahangvizsgálatra, mert felületesen futnak a végtagokon, könnyen hozzáférhetőek, a vizsgálathoz azonban nagy felbontású, magas frekvenciájú ultrahang fejre van szükség, amellyel az ideg belső szerkezete is megítélhető – tette hozzá. Sorra vette, hogy milyen paramétereket vizsgálnak az ultrahang során (méret, folytonosság, környező struktúrák, erezettség).
Forrás: Semmelweis Egyetem / YouTube
