A jelenlegi koronavírus-járvány miatt sokan úgy gondolják, hogy történelmi időket élünk, a vírusok azonban már nagyon régóta velünk vannak – fogalmazott dr. Takács Mária, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet tudományos munkatársa, aki a vírusok világáról szóló előadását egy rövid történelmi visszatekintéssel indította. Rámutatott, hogy az emberek hamar rájöttek, hogy a járványos betegségek ellen hogyan lehet védekezni.
„A karantén nem egy új találmány, hiszen már az ókortól kezdve alkalmazzák. A spanyolnátha-járvány idején pedig megjelent a védekezés egy másik formája, a maszkviselés. A távoktatás sem újkeletű, hiszen az Egyesült Államokban 1937-1941 között, a gyermekbénulás-járvány ideje alatt volt olyan időszak, amikor bezárták az iskolákat, és rádión közvetítették a tanórákat” – idézte fel. Mint fogalmazott, ezeket a járványokat mind túlélte az emberiség, megtalálták a megoldást a természet és a tudósok (védőoltások) segítségével.
A vírusok több szempontból is igazán különlegesek. „Van olyan baktérium, amelyre szüksége van az emberi szervezetnek, azonban ilyen vírus nincs” – hangsúlyozta az előadó.
Kiemelte, hogy a vírusok nem sejtes szerveződésűek, fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal láthatóak, nem nőnek és nem osztódnak. Vagy a DNS, vagy az RNS hordozza a genetikai információt, a vírusnukleinsavban lévő genetikai információ irányítja a sejtben a vírus szaporodását, átveszi az uralmat a sejt fölött.
Méretük és formájuk széles határokon belül változik. Míg a legkisebb önálló szaporodásra képes baktérium 1 mikrométer méretű, addig a vírusok ennél jóval kisebbek, mérettartományuk 20-400 nanométer közé tehető. A legnagyobb vírus mérete megegyezik körülbelül a fénymikroszkópok felbontóképességével.
Dr. Takács Mária a vírusok felépítését egy ikozaéder formájú, kapsziddal (azaz fehérjével) rendelkező adenovírussal szemléltette, majd ismertette a vírusok szaporodási folyamatát. Első lépésként a vírus hozzákapcsolódik a sejthez, majd fúzióval vagy endocitózissal (bekebelezéssel) bejut. Ezt követően a nukleinsav és a fehérje felszabadul. A nukleinsav egyrészt átveszi a hatalmat a sejtben és legyártatja önmagát, másrészt kódolja a fehérjéit, amelyeket szintén a sejttel gyártat le. Ezután magától összeáll, és távozik a sejtből. Ez történhet a sejt szétesésével, bimbózással vagy exocitózissal. A szakember érdekességként hozzáfűzte, hogy a koronavírus lipidburkos vírus, amely általában fúzióval jut be a sejtbe, az omikron variáns azonban képes az endocitózisra is, ezért is tud sokkal gyorsabban terjedni.
A mutáció lényegében egy tévedés, amely akkor alakul ki, ha az enzim nem pontosan másolja le a nukleinsavat. Minél többször szaporodik egy vírus, annál nagyobb a lehetőség a mutáció kialakulására.
Forrás: Semmelweis Egyetem / YouTube
