Az eddigi tapasztalatokat és irányelveket erősíti meg az a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzetközi kutatás, amely szerint semmilyen érzékelhető negatív változást nem okoz a termékenységben a COVID-19 vakcina felvétele – hangsúlyozták a Semmelweis Egyetem vezető szülész-nőgyógyász professzorai.
A vizsgálat alátámasztotta ugyanakkor azt a gyakorlatban már megfigyelt hatást, hogy a koronavírus-fertőzés átmenetileg csökkentheti a férfiak nemzőképességét. Kifejezetten javasolt a várandósságot, így akár lombikprogramot tervezők oltása, csakúgy mint a várandós és szoptató édesanyák vakcinációja – hívta fel a tanulmány kapcsán ismét a figyelmet az egyetemi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetése.
A fogamzóképes korú nők egy része a nemzetközi tapasztalatok szerint továbbra sem veszi fel a koronavírus elleni védőoltást, mert aggódnak a vakcina termékenységre gyakorolt, esetlegesen káros hatásai miatt – ezzel indokolták a január 20-án az American Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmányukban a szerzők, hogy miért vágtak bele egy internetalapú kohorszvizsgálatba. Ennek során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy milyen hatást gyakorol a COVID-19 elleni oltás, illetve a SARS-CoV-2 fertőzés a spontán teherbeeséssel próbálkozó párok termékenységére. 2020 decemberétől 2021 novemberéig összesen 2126 amerikai, illetve kanadai nő vett részt a vizsgálatban szociodemográfiai, életmódbeli, valamint egészségügyi kérdőívek nyolchetenkénti kitöltésével. Az érintettek által felvett COVID-19 oltások, valamint a koronavírus-fertőzés és a termékenység, azaz a fogamzás ciklusonkénti valószínűsége közötti összefüggések feltárására a kutatók regressziós modelleket alkalmaztak, a lehetséges zavaró tényezők figyelembevételével.
Mint kiderült, a COVID-19 vakcina felvétele egyik partner esetében sem okoz érzékelhető változást a termékenységben, vagyis a koronavírus elleni oltás nem rontja a fogamzás esélyeit. A nők esetében a SARS-CoV-2 fertőzés sem rontotta érdemben a termékenységet, a férfiaknál azonban átmeneti csökkenés jelentkezett, amely a vizsgálat adatai szerint maximum pár hónapig tart. A koronavírus-fertőzés férfiak esetében tehát a termékenység rövid távú csökkenésével járhat, a COVID-19 elleni védőoltás azonban egyik partnernél sem károsítja a termékenységet – összegzik a tanulmány készítői.
A nemzetközi ajánlásokkal összhangban a mesterséges megtermékenyítés előtt állóknak is kifejezetten javasolt a vakcináció. Mint arra dr. Bánhidy Ferenc kitért: kezdetben ajánlott volt néhány ciklusnyi szünetet tartani az lombikbébi kezelés elindítása és az oltás között, ma már, az összegyűlt tapasztalatok alapján ezt sem tartják szükségesnek, mivel a tervezett terhesség előtt beadott védőoltás semmilyen hatással nincs a későbbi várandósságra.
A várandósságot tervezők mellett kifejezetten javasolt a már babát váró és szoptató kismamák vakcinációja is, amelyet a kezdetektől kiemelten kezelt az egyetem; itt indult el hazai szinten elsőként az ő oltásuk – emlékeztettek a szakemberek.
Az oltás kérdése azért is kiemelten fontos, mert várandósok esetében a COVID-19 fertőzés súlyosabb szövődményeket okozhat, illetve nagyobb arányban alakulhatnak ki ezek – ezt mutatják a nemzetközi és a saját klinikai tapasztalatok is. Dr. Bánhidy Ferenc úgy látja, a legveszélyesebb ebből a szempontból a delta variáns, amely a tüdőszöveten kívül a méhlepény szövetét is képes megtámadni, ez pedig előfordult, hogy a magzat halálához vezetett. A COVID-19 ugyanakkor abban az esetben is veszélyes a magzatra, ha a méhlepényt nem támadja meg a vírus, például az édesanya tüdőkapacitásának romlásával a magzat oxigenizációja is sérülhet.
A hazai irányelvek szerint a második és a harmadik trimeszterben javasolják a vakcinációt, ekkor az emlékeztető oltásnak sincs akadálya az mRNS alapú vakcinákkal. Az első trimeszterben általánosságban minden gyógyszeres terápiát kerülünk, így az oltást is, de például az USA-ban ekkor is ajánlják a COVID-19 vakcinát
– részletezte dr. Bánhidy Ferenc.
Fontos szempont, hogy az édesanya beoltásával a magzatnak is védettséget tudunk biztosítani, mivel az anyai szervezetben megjelenő antitestek kimutathatók a köldökzsinórból és méhlepényből is, így átjutnak a magzatba is – tette hozzá dr. Ács Nándor.
Forrás: Semmelweis Egyetem
