A pozitív kommunikáción alapuló módszerek bizonyítottan segítik a kritikus betegségen átesettek felépülését, a szakemberhiány miatt azonban ez a lehetőség szinte sehol sem elérhető. Az ELTE PPK és a Mayo Klinika kutatói közös kísérleti projektjükben ezért dúlákat hívtak segítségül, hogy egy speciális képzés elvégzése után, szuggesztiós terápiával támogassák az intenzív osztályok betegeit.
A pozitív kommunikáción alapú terápiák kedvező hatása a betegek felépülésében, különösen a műtéti beavatkozások során, már régóta bizonyított. Az ún. pozitív szuggesztiókon alapuló pszichológiai támogatás (PSBPS) alapja a kommunikáció: a beteggel foglalkozó orvosok, nővérek az interakciók során a negatív megállapítások helyett („Nem fog fájni.”) a kellemes élményekre koncentrálnak („Minél lazább a karja, annál kényelmesebb az eljárás.”), a beszélgetések célja a gyógyulásba vetett hit erősítése.
Míg a legtöbb hagyományos megközelítés megköveteli a betegek aktív kommunikációba vonhatóságát, a PSBPS kritikus állapotú pácienseknél is alkalmazható, hiszen a terápia során kapott pozitív üzenetek feldolgozása módosult tudatállapotban történik. Kutatások azt is kimutatták, hogy a képzett szakemberek által végzett pozitív terápia után a páciensek korábban elhagyták a lélegeztetőgépet és kevesebb nyugtató és fájdalomcsillapító gyógyszert igényeltek. A módszert számos előnye ellenére azonban jelenleg csak elenyésző mértékben alkalmazzák a kórházakban, a mentális egészségre – a szorongás, depresszió elkerülésére – gyakorolt hatását pedig alig vizsgálták.
A Varga Katalin vezette Affektív Pszichológia Tanszék és a Mayo Klinika kutatói közös projektjükben arra kerestek megoldást, hogy hogyan kaphatják meg a kritikus állapotú betegek a megfelelő pszichés támogatást, ha az intenzív osztályokon nincs elegendő szakember. A legalkalmasabb alternatívaként a dúlákat azonosították, tekintettel arra, hogy a vajúdó nőknek nyújtott érzelmi támogatás nagyon hasonló a szuggesztiós módszerekhez. Eredményeiket a Critical Care c. orvosi folyóiratban publikálták.
A kísérletben a több éves tapasztalattal rendelkező dúlák egy speciális képzési programon vettek részt, amelyen elsajátították a PPK munkatársai által kidolgozott szuggesztiós technikákat. Ezt követően, az orvosi kezeléssel párhuzamosan, naponta legalább két alkalommal terápiás beavatkozást végeztek a kutatásban résztvevő intenzív osztályos betegeken. Az átlagosan 20 perces találkozások során megnyugtató, a gyógyulást hangsúlyozó mondatokkal, a kezük simogatásával támogatták a pácienseket vagy ha a beteg állapota engedte, arra bátorították őket, hogy meséljék el egy múltbéli pozitív élményüket. Mivel a páciensek kórházban töltött napjainak több mint 70 százalékában sikerült elvégezni a terápiát, a tanulmány szerzői bizonyítottnak látják a dúlák bevonásának sikerességét.
A kutatók emellett megvizsgálták a beavatkozások mentális egészségre gyakorolt hatékonyságát is, amelyhez a kísérletes adatokat egy korábbi, 299 beteget érintő megfigyeléses vizsgálat eredményeivel vetették össze. Az intenzív osztályon való kezelés ugyanis jelentős stresszt, traumatikus élményt jelent a betegek számára, ami a kutatások szerint a kritikus betegségeket átélők több mint egyharmadánál vezet olyan mentális problémákhoz, mint a poszttraumás stressz zavar.
Az új adatok azt mutatják, hogy a dúlák által pozitív terápiával kezelt betegek közül a lélegeztetőgépen lévő, és a légzéstámogatásra nem szoruló páciensek esetében is csökkentek az általános szorongás és depresszió tünetei. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozták: a kapott eredmények nem a módszer mentális egészségre gyakorolt hatékonyságáról szolgálnak bizonyítékkal, hanem azt mutatják meg, hogy
a pozitív kommunikációra épülő terápiát nemcsak pszichológus szakemberek, de például dúlák is hatékonyan el tudják végezni.
A cikk azzal a lényeges következtetéssel zárul, hogy további dúlák betanítása megoldás lehet az intenzív osztályok kritikus állapotú betegeinek pszichés támogatására. A kiegészítő képzés, amely a magyar szakemberek számára már régóta elérhető, mindössze egy hónap alatt elvégezhető, és a kapcsolódó költségek is alacsonyabbak. Ugyanakkor a kutatók célkitűzése, hogy a közeljövőben az egészségügyi szakemberek (orvosok, ápolónők és nővérek) is részesüljenek a képzésben, hiszen a páciens orvosi ellátásában résztvevő team kommunikációja, hangja vagy szóválasztása még inkább hozzájárulhat a betegek gyógyulásához.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
Forrás: ELTE PPK
