Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében – olvasható az ELTE írásában.
Számtalan állat- és növényfaj képes információt közölni (például vészjelzésekkel vagy illatok kibocsátásával), de a jeleket még legközelebbi emberszabású rokonaink is az itt és most vonatkozásain belül értelmezik. Kizárólag mi, emberek azonosítjuk be magát a kommunikációs szándékot, függetlenül a pillanatnyi környezeti körülményektől – és erre akkor is képesek vagyunk, ha nem is tudjuk, miről szól pontosan az üzenet.
A nyelvevolúció legtöbb elmélete szerint a nyelv elsajátításához a nyelv belső nyelvtani szabályrendszerére vagy pedig a nyelvi jelek szimbolikus, absztrakt természetére kell érzékenynek lennünk születésünktől. Arra azonban egyik elmélet sem tér ki, vajon a kizárólag az emberre jellemző kommunikációs információátadás érzékelésének képessége velünk született-e. Forgács Bálint és kutatótársai most arról számoltak be a Scientific Reports-ban, hogy ez a képességünk bizony velünk született.
„Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből ’kivonni’ a nyelvi szerkezetet – mondja az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék kutatója. – Feltételeztük, hogy az agyterület további titkokat is feltár, ha a kisbabáknak több beszélő között folyó párbeszédeket mutatunk.”
A kísérletben a kutatók hangszórókon keresztül háromféle módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két különböző hang ismételt váltakozva szavakat, a másikban egy hang mondott ki egymás után különböző szavakat, a harmadikban pedig a hangok visszhangszerűen ismételték egymást. A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) leginkább a kommunikatív lejátszási módra reagált, vagyis abban az esetben volt a legaktívabb, amikor különböző hangok ismételtek felváltva szavakat.
„Ez azt jelzi, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem kizárólag a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek – mondja Gervain Judit, a Padovai Egyetem kutatója. – Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli.”
Forrás: ELTE
