Az Agrártudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói mesterséges szaglórendszert hoztak létre, amely mezőgazdasági területek komplex illatanyag-mintázatának meghatározásával a kártevők és kórokozók jelenlétét időben előre tudja jelezni. A fejlesztés tetemes károktól óvhatja meg az agráriumot – írja az ELTE.
A mezőgazdaság digitális átallásával újabbnál újabb technológiai fejlesztések kerülnek napi használatba, és ez alól nem kivétel az adatszolgáltatás alapját jelentő szenzortechnológia sem. Az Agrártudományi Kutatóközpont és az ELTE kutatói nemrég olyan érzékelőrendszert fejlesztettek ki, amely szaganyagok alapján jelez előre kártevőket és kórokozókat. A fejlesztés a rovarok szaglóreceptorainak működését alkalmazta, mivel azok nagyságrendekkel érzékenyebbek a fizikai érzékelőknél.
„A növényi precíziós védelem szempontjából hasznos, ha időben észleljük egy területen kórokozók jelenlétét, ilyenkor ugyanis még meg lehet előzni a fertőzés terjedését – mondta Lukács Péter, a kutatás szakmai vezetője, az ELTE Biokémiai Tanszék tudományos segédmunkatársa. – Ezáltal nem lesz szükség növényvédő szerek használatára a termőterület teljes egészén, ami egyrészt olcsóbbá teszi a termelést, másrészt pedig a biogazdálkodásnak is teret engedhet.”
A kutatók azonos körülmények között, reprodukálhatóan mért adatokból létrehoztak egy mindenki által hozzáférhető online adatbázist. Ennek megalkotásához először a fertőzött növények által kibocsátott, fertőzést indikáló illékony vegyületeket azonosították, majd elektrofiziológiai és fluoreszcens mikroszkópos módszerrel ellenőrizték az azonosított vegyületekre adott biológiai választ, és sor került az egyes szaglóreceptorokat kifejező bioszenzor sejtvonalakon a mintákban található illatanyagokra adott reakciók mérésére is.
A 4 éven át folyó projektről bővebb információ az alábbi linken olvasható.
Forrás: ELTE
